Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke hétfőn megmutatta, hogy kell megegyezésre jutni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, azzal a kijelentésével, hogy kormánya visszavonul, annak érdekében, hogy a finanszírozási megállapodást biztosítani lehessen. Bár a béke útvonala még nem rajzolódott ki teljesen tisztán.

 

A parlament tavaszi ülésszakának nyitóbeszédében, Orbán azt mondta, Magyarországnak meg kell védenie nemzeti érdekeit, miközben megegyezésre kell törekedni a vitatott szabályozással kapcsolatban.

 

„Harcolnunk kell, de a józan ész határain belül és haladnunk kell a megállapodás felé.” - jelentette ki Orbán a törvényhozóknak a Reuters beszámolója szerint.

 

„Ilyen módon kell eljárnunk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalások során: a központi banki szabályozás, az ombudsman és az igazságügyi és pénzügyi biztonsági háló törvényével kapcsolatban,” hozzá téve, hogy: „Van esélyünk a kedvező megállapodására.”

 

 

Tekintettel arra, hogy Budapestnek péntekig kell válaszolnia az Európai Bizottság (EC) észrevételeire a központi bank, az adatvédelem és az igazságügyi jogszabályokat érintő új törvényekkel kapcsolatban - vagy pedig jogi lépésekkel kerül szembe - egy ilyen kijelentés optimizmusról árulkodik.

 

Egy ilyen nyilvánvalóan világos helyzetben, arra lehet következni, hogy inkább előbb, mint később közös megegyezésre juthat az EU-val és azt követően megállapodás születhet az IMF-el. Már csak azért is, mivel egy magas rangú kormányzati forrás korábban azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy Magyarország hivatalos válaszát a vitatott törvényekről a határidőn belül elküldi az EC-nek, és ha a javaslatot elfogadtak, a parlament két héten belül véghezviszi a szükséges törvényi változtatásokat. 

 

A közelmúltban Orbán részéről végbemenő hangulatváltozás következményeként, aki azt is beismerte múlt héten, hogy az őrületes vágta az új törvény bevezetésről hiba volt és, hogy a kormány nem tartotta meg ígéretét a munkahelyek teremtéséről, kétségkívül segített megerősíteni a Morgan Stanley-t azon jóslatában, hogy Magyarország áprilisig megegyezik a pénzügyi csomagról az IMF-el és az EU-val.

 

Valóban, Orbán hétfői beszédéből egyértelműen kiderült, hogy milyen komoly nézeteket vall az EU-ról általában, hangsúlyozta ezt Takács Gábor, a Nézőpont Intézet elemzője a beyondbrics-nek.

 

„Orbán Viktor mai beszéde az EU pénzügyi paktumára fókuszált, sürgetve a képviselőket, hogy támogassák az elhatározását azzal, hogy feljogosítják őt arra, hogy aláírja a paktumot a márciusi EU-csúcson. Beszéde egyértelműen kinyilatkoztatta EU-párti hozzáállását, ami különösen jelentős azon eltávolodási szándékát kifejező vádak után, melyet a baloldali ellenzék intézett irányába.'

 

Habár ez nem mindenkit győzött meg. Kerék-Bárczy Szabolcs, a Szabadság és Reform Intézet - egy jobbközép, de nem Orbán-párti agytröszt – munkatársa ragaszkodik ahhoz, hogy a miniszterelnök békülékeny hangja csupán egy taktika, hogy politikai előnyt szerezzen, azután, hogy agresszív hozzáállása széleskörű EU ellenszenvet eredményezett.

 

„Orbán Viktor hozzáállása az EU-hoz és más nemzetközi szervezetekhez egyáltalán nem enyhült az utóbbi időben. Többször alkalmazott kettős mércét és kettős beszédet, mint valaha, annak érdekében, hogy lecsendesítse a világot”- állította.

 

Kerék-Bárczy kiemelt egy helyi TV által készített interjút, mint példa a régi, reform nélküli Orbán bemutatására, ahogy az EU-t bírálja. Ebben az interjúban Orbán azt állította, hogy az EU már megmutatta „gavallér viselkedését”, és panaszkodott „sértő, bántó hangneméről (...) mely minket nem a barátaivá tesz, hanem inkább az EU és az európai gondolat ellenségeiévé.”

Talán. Van esélye arra, hogy a héten egy békülékeny Orbán fogja azt mondani az EC-nek, amit az éppen hallani akar. Dehogy hogyan fog viselkedni, ha és amennyiben Magyarország megkapja az IMF-hitel biztosította védőhálót, már egy másik kérdés.