A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke a Tanjug hírügynökség szerint azzal vádolja Ahmet Davutoğlu török külügyminisztert, hogy a múlt pénteken lezajlott szarajevói, mostari és srebrenicai látogatása tulajdonképpen nem más, mint kísérlet arra, hogy az ország belpolitikáját manipulálja.
("Bosznia NATO-tagságához Szerbiának is lesz néhány szava" – Milorad Dodik)
A török diplomáciai vezető Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, a muzulmán származású Zlatko Lagumdžija meghívására érkezett a nyugat-balkáni országba. A két politikus megbeszéléseket folytatott Bosznia választási rendszeréről, valamint az ország részvételéről a nemzetközi szervezetekben. Mint ismeretes, Ankara már korábban kifejezte azon szándékát, hogy a május 20-21-én megrendezésre kerülő chicagói NATO-csúcson támogassa Szarajevó csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Milorad Dodik többek között ezt is nehezményezi, hiszen túl azon, hogy a rangos török vendég nem kereste fel a szerb entitás vezetőjét, a bosnyákok NATO-törekvését úgy állította be, mintha az a szerb fél részéről nem lenne vita tárgya. Mint mondta, a Szerb Köztársaság csak úgy tudja elképzelni, hogy esetlegesen zöld utat adjon az ország északi-atlanti integrációjának, hogyha a kérdésről előtte népszavazást rendeznek, és a boszniai szerbek többsége támogatja azt.
Dodik szerint a török külügyminiszter boszniai látogatása során kizárólag olyan kérdésekről volt hajlandó beszélni, melyek a muzulmánok érdekeltségi körébe tartoznak. Ahmet Davutoğlu egyébként szarajevói kollégáján kívül találkozott az ország háromfős elnökségének valamennyi tagjával, tehát nemcsak a soros elnök Bakir Izetbegovićtyal, hanem a szerb Nebojša Radmanovićtyal és a horvát Željko Komšićtyal is. Rajtuk kívül egy rövid protokoll-megbeszélésen vett részt a január óta kormányfői feldatokat ellátó, horvát származású Vjekoslav Bevanda miniszterelnökkel és Muhamed Ibrahimović védelmi miniszterrel is. A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik tényleg kimaradt a sorból (hiszen a török fél egyáltalán nem látogatott el Banja Lukára, a Szerb Köztársaságban egyedül Srebrenicát kereste fel), azonban a horvát-bosnyák entitás, vagyis a Föderáció elnökével, Živko Budimirral sem találkozott.
(Külügyminiszterek ellentétes nyakkendőben – Davutoğlu és Lagumdžija)
"Davutoğlu minapi látogatási programja olyan, mintha én elmennék Törökországba, és kizárólag a kurdokról tárgyalnék, meg persze arról, hogy a török választási rendszer nem jó és meg kéne változtatni" – foglalta össze problémáit Dodik. "Az, hogy a törökök úgy gondolják, Bosznia-Hercegovinának hasznot hajtana a NATO-tagság, csak az ő szubjektív véleményük, viszont oda kéne figyelniük Bosznia-Hercegovina mindkét entitásának véleményére, vagyis a boszniai szerbekre is. Úgy látszik, kizárólag azt támogatják, amit a muzulmánok akarnak, nem pedig az ország hivatalosan kialakított álláspontját." Dodik mindehhez hozzátette, hogy a NATO-csatlakozás kérdésében a Szerb Köztársaságon kívül Szerbia véleményét is figyelembe kell venni. Kétségtelen, hogy a tagságnak vannak bizonyos előnyei, ám 1999-ben a NATO lembombázta a szerbeket, ráadásul néhány esetben urántartalmú lövedékekkel, mely kifejezi, hogy a NATO tagországai hogan viszonyulnak a régió szerb nemzetiségű lakosságához.
Ahmet Davutoğlu egyébként látogatása alatt átvette a Humanisták Nemzetközi Ligája névre hallgató, szarajevói székhelyű non-profit szervezet által alapított "A 21. század vezetője" díjat is. Az 1971-ben Dubrovnikban megalakított békeszervezetnek fénykorában nem csupán horvát, bosnyák és szerb tagjai voltak, hanem olyan nemzetközi hírű személyiségek is helyet foglaltak soraikban, mint pl. Linus Pauling, Aurelio Peccei és Philip Noel-Baker. A török külügyminiszter most ugyanazt a kitüntetést kapta meg tőlük, melyet II. János Pál pápának is odaítéltek, amikor a néhai katolikus egyházfő 1997 áprilisában, röviddel a bosznai háború befejeződése után Szarajevóba látogatott.
"bikmakk"
(Hasonló témában írt korábbi cikkünk itt olvasható.)
