2012. május 6-án (a „szupervasárnapon”) Szerbiában egy időben rendezték az elnökválasztást, illetve a parlamenti, a tartományi és az önkormányzati képviselői helyekről döntő voksolást. A két legnagyobb erő a választás előtt az eddig is kormányzó (és a köztársasági elnököt is adó) Demokrata Párt (DS) és ellenfele, a Tomiszlav Nikolcs vezette Szerb Haladó Párt (SNS) volt. További jelentősebb pártok a következők: Szerbiai Szocialista Párt (SPS, Ivica Dacsics), Szerbiai Demokrata Párt (DSS, Vojiszlav Kostunica), Szerbiai Egyesült Régiók (URS, a vezető erő a formációban a G17+).
Jelölt (párt) | Szavazatok aránya |
Boris Tadics (DP) | 25,31% |
Tomiszlav Nikolics (SNS) | 25,05% |
Ivica Dacsics (SPS) | 14,23% |
Vojiszlav Kostunica (DSS) | 7,44% |
Pásztor István (VMSZ) | 1,62% |
Párt | Szavazatok aránya | ||
Szerb Haladó Párt | 24,40% | ||
Demokrata Párt | 22,06% | ||
Szerbiai Szocialista Párt | 14,51% | ||
Szerbiai Demokrata Párt | 6,99% | ||
Fordulat koalíció (LDP) | 6,53% | ||
Szerbiai Egyesült Régiók | 5,51% | ||
Kisebbségi pártok | |||
Vajdasági Magyar Szövetség | 1,75% | ||
Szandzsáki Demokratikus Akciópárt | 0,71% | ||
Mindannyian együtt | 0,64% | ||
Presevói albánok koalíciója | 0,64% | ||
Egyik sem a felkínált válaszok közül | 0,59% | ||
Összesen | 84,33% | ||
- a DS alakít kormányt koalíciós partnereivel;
- az SNS alakít kormányt koalíciós partnereivel;
- a DS és az SNS egymással alakít nagykoalíciót, a kisebb pártok így kimaradnak;
- esetleg a választások előtti koalíciók felbomlanak, és kissé átrendeződnek a pártok közötti viszonyok.
Párt | Szavazatok aránya |
Választás a jobb Szerbiáért (DP) | 20,98% |
Mozdítsuk előre Vajdaságot (SNS) | 18,32% |
Szerbiai Szocialista Párt | 11,26% |
Vajdasági Szociáldemokrata Liga | 11,01% |
Szerb Radikális Párt | 6,30% |
Vajdasági Magyar Szövetség | 6,16% |
Szerbiai Demokrata Párt | 5,93% |
Összesen | 79,97% |
- Szabadkán a következő eredmény született: Választás a jobb életért - Boris Tadić koalíció Szabadkán a szavazatok 26,67 százalékát tudhatja magáénak, követi a VMSZ 22,52 %-kal, a Szerb Haladó Párt 10,80 %-kal, a Lista Szerbiáért 8,30 %-kal, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga 6,58 %-kal, a Fordulat koalíció 5,93 %-kal, a Szerbiai Szocialista Párt 5,87 %-kal, a Szerbiai Egyesült Régiók 3,73 %-kal, a Bácskai Bunyevácok Szövetsége 2,72 %-kal, a Bunyavác Párt 1,71 %-kal, a Magyar Remény Mozgalom 1,64 %-kal, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt 1,63%-kal, a Szolidaritás Polgárok Csoportja 1,14 %-kal és végül a Mindannyian Együtt koalíció 0,76 százalékkal.
- Magyarkanizsán a VMSZ listája 32,59 %-os támogatottság mellett 11 mandátumot szerzett, a DS (26,19 %) 9 mandátumot, az összes többi formáció összesen 9 képviselői hellyel fog rendelkezni.
- Óbecsén Választás a jobb életért – Boris Tadics lista végzett az élen (23,32 %), ezt követi a Miša Vrebalov – Fordulat Óbecséért lista (3216 szavazat - 16,81 %); a Tomislav Nikolić nevével fémjelzett lista 16,55, míg a VMSZ listája 15,94 százalékot ért el. A VMDP a szavazatok 2,44 százalékát szerezte meg.
- Kishegyesen Az előzetes, nem végleges adatok alapján, a községi képviselő-testületben, a VMSZ nyolc, a DS öt, az SPS három, a Kishegyes község kisrészvényesei és megkárosított dolgozói, mezőgazdászai és megalázott polgárai – Bertók Lajos csoportnak szintén három, a Szerbiai Egyesült Régiók és az Indítsuk el Kishegyest Szerbiai Haladók Pártja – Tomislav Nikolić lista két-két mandátumot szerzett. Egy-egy képviselője lesz a jelek szerint az Egységes Szerbia és a Montenegrói Párt – Nenad Stevović listájának.
Szabadkán a VMSZ feljelentést tett az önkormányzati választások kapcsán, ugyanis a május 10-11-én ismételten átvizsgált szavazólapok között a többitől eltérő kék színű íveket is találtak. Ezeken a lapokon legtöbb esetben a Demokrata Párt volt bekarikázva.
A magyar szál
A vajdasági magyarság legnagyobb pártja a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség. A magyar kormány teljes mellszélességgel a VMSZ mellett állt ki a választásokat megelőzően, a kampány során egymást érték az államtitkárok, helyettes államtitkárok útjai, maga Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott a Vajdaságba április utolsó hetében. A VMSZ-szel szemben több kisebb-nagyobb magyar párt próbált mandátumhoz jutni, leginkább az önkormányzati választásokon. (Az MPSZ és a VMDK is részt vett ugyan a parlamenti választáson a szandzsáki muftihoz, Muamer Zukorlicshoz köthető „Mindannyian együtt” koalícióban, ám magyar politikusok nincsenek a lista parlamenti bejutást ígérő helyein – cserében a koalíció vajdasági tartományi listáját magyarok vezették.) Ezek között volt a Magyar Polgári Szövetség listája. A párt vezetője, Rácz Szabó László szerint a vajdasági magyarság helyzetét egy szélesebb összefogásban kell képviselni, mint amilyen a négypárti összefogás (négy vajdasági magyar párt közös programot készített a választásokat megelőzően – a VMSZ nem volt közöttük). Véleménye szerint minden egyes nemzeti kisebbségben élő ember azonos gondokkal küzd, és közösek az érdekeik, ezért az MPSZ most már abban is gondolkodik, hogy fogjanak össze az országban lévő kisebbségi pártok, nemzeti kisebbségek, s így közösen védjék meg magunkat. Futottak még: Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Megemlítendő a Magyar Remény Mozgalom, mint viszonylag új formáció. A pártelnök, László Gyula 2009-ben a VMDP-ből kilépve hozta létre az új pártot, a fiatalokat tekintve elsősorban célközönségének. Az MRM a Jobbik testvérpártjának tekinti magát, ennek megfelelően a magyar radikális párt tagjai közül többen megfordultak a Vajdaságban a kampányidőszakban, hangoztatván véleményüket: a Délvidéken is radikális változásra van szükség, s szerintük ennek a gyökeres változásnak az egyedüli letéteményese az MRM, amelynek választási sikere nagyban hozzájárulhat a délvidéki magyar közösség megerősödéséhez.
