A parlamenti választásokat a radikálisok nyerték Szerbiában

2012. május 16.

2012. május 6-án (a „szupervasárnapon”) Szerbiában egy időben rendezték az elnökválasztást, illetve a parlamenti, a tartományi és az önkormányzati képviselői helyekről döntő voksolást. A két legnagyobb erő a választás előtt az eddig is kormányzó (és a köztársasági elnököt is adó) Demokrata Párt (DS) és ellenfele, a Tomiszlav Nikolcs vezette Szerb Haladó Párt (SNS) volt. További jelentősebb pártok a következők: Szerbiai Szocialista Párt (SPS, Ivica Dacsics), Szerbiai Demokrata Párt (DSS, Vojiszlav Kostunica), Szerbiai Egyesült Régiók (URS, a vezető erő a formációban a G17+).

A legnépszerűbb pártok választási programja nem sokban különbözött egymástól: egy-két kisebb párttól eltekintve az összes formáció EU-párti, gazdasági programjaik hasonlók, így a szavazást megelőzően leginkább az érzelmekre ható kampányelemekkel és egymás besározásával igyekeztek szavazótáborukat növelni. A Demokrata Párt az erőviszonyoknak megfelelően Tomiszlav Nikolicsot igyekezett minél alaposabban lejáratni, az SNS pedig a DS elnökjelöltjét, Tadicsot.

("Szemtől szembe" - Nikolics és Tadics, f: www.kurir-info.rs)

A DS-t egyértelmű európai orientáció jellemzi. Milosevics bukása óta minden kormánykoalíciónak meghatározó ereje volt, a most lezárult ciklusban legnagyobb sikere az EU-tagjelölti státus kivívása; emellett Koszovó papíron még Szerbia része, a hágai együttműködés végére pedig pont került. A Demokrata Párt legerősebb ellenfele az SNS, amely 2008-ban szakadt ki a Szerb Radikális Pártból (melyet ma is a Hágában előzetesben lévő Vojiszlav Seselj vezet), Európa-barát irányvonalat követve, ugyanakkor Koszovót nem feladva. Az SRS a nagyszerb sovinizmus legmarkánsabb képviselője, EU-ellenes, orosz- és Kína-barát párt. Nacionalizmus tekintetében a 2000-2003 közötti jugoszláv elnök, Vojiszlav Kostunica vezette DSS sem marad le tőle sokkal. Milosevics egykori pártja, a Szerbiai Szocialista Párt jelenleg a DS koalíciós partnere, és valószínűleg a választások után sem lesz ez másként, ha Tadics pártja alakíthat kormányt.

Elnökválasztás

Borisz Tadics köztársasági elnök mandátuma lejárta előtt bő tíz hónappal mondott le. Ennek oka az, hogy a Szerb Köztársaság elnökét közvetlenül, két fordulóban választják meg (a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt jut tovább), így Tadics népszerűsége egyfelől magával húzhatta pártját a többi voksoláson, másfelől pedig nagyobb arányú választói részvételt eredményezhetett. Az elnökválasztáson 12 jelölt indult, közülük reális esélye csak a jelenlegi elnöknek, a Demokrata Párt jelöltjének, Borisz Tadicsnak, illetve Tomiszlav Nikolicsnak, a Szerb Haladó Párt vezetőjének volt a második fordulóba kerülésre és így a poszt elnyerésére. A jelöltek között volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnök is, aki indulását azzal indokolta, hogy a megmérettetést követően kedvezőbb pozícióból tud tárgyalni az első fordulót követően, a magyar közösség érdekeit is becsatornázva a két héttel későbbi második fordulóba. A VMSZ számára az egyedüli elfogadható tárgyalópartner a jelenlegi elnök, akivel több, a közösséget érintő kérdésben szeretne megállapodásra jutni a magyar párt vezetője. Pásztor István ezek között az ügyek között említette a nemzeti tanácsok hatáskörét, a vajdasági vagyon és a tartomány finanszírozásának témáját, az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció ügyét. A második fordulóba Borisz Tadics 25,32, Tomiszlav Nikolics 24,05 százalékos eredménnyel jutott tovább, Pásztor István a szavazatok 1,62 százalékát szerezte meg, 57,8 százalékos részvételi arány mellett.

Jelölt (párt)	Szavazatok aránya
Boris Tadics (DP)	25,31%
Tomiszlav Nikolics (SNS)	25,05%
Ivica Dacsics (SPS)	14,23%
Vojiszlav Kostunica (DSS)	7,44%
Pásztor István (VMSZ)	1,62%

Parlamenti választás

A belgrádi törvényhozásba arányos rendszerben választja a képviselőket a körülbelül 6,7 millió szerbiai választópolgár. A választásokon 17 párt vagy koalíció indult. A bejutási küszöb 5 százalék, ami azonban a kisebbségi pártokra (listákra) nem vonatkozik, náluk a kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma és az általuk leadott szavazatok mennyisége alapján osztanak mandátumot: a szavazataik számát elosztják a listán bejutott képviselőkre leadott szavazatok átlagával.

A Központi Választási Bizottság jelentése alapján a szkupstinába a legtöbb képviselőt az SNS küldheti: a szavazatok 24,4 százaléka 73 mandátumot ér Nikolics pártjának. A második helyezett (22,06 %) Demokrata Párt vezette Választás a jobb életért lista 67 mandátumhoz jutott, a szocialisták vezette koalíció (SPS-JS-PUPS) 44, a Szerbiai Demokrata Párt 21, a Fordulat (Liberális Demokrata Párttal az élen) 19, a Szerbiai Egyesült Régiók pedig 16 mandátumhoz jutott. A Szerb Radikális Párt nem lépte át a parlamenti küszöböt. A Mindannyian Együtt kisebbségi koalíció (amelynek tagja két magyar párt is, a VMDK és az MPSZ) egy parlamenti helyhez jutott. Még két kisebbségi lista (amelyek esetében szintén nem volt parlamenti küszöb, hanem az úgynevezett természetes küszöböt alkalmazták) egy-egy mandátumot szerzett.

Párt	Szavazatok aránya
Szerb Haladó Párt	24,40%
Demokrata Párt	22,06%
Szerbiai Szocialista Párt	14,51%
Szerbiai Demokrata Párt	6,99%
Fordulat koalíció (LDP)	6,53%
Szerbiai Egyesült Régiók	5,51%
Kisebbségi pártok
Vajdasági Magyar Szövetség	1,75%
Szandzsáki Demokratikus Akciópárt	0,71%
Mindannyian együtt	0,64%
Presevói albánok koalíciója	0,64%
Egyik sem a felkínált válaszok közül	0,59%
Összesen	84,33%

A Vajdasági Magyar Szövetség az első hírek szerint növelni tudta szavazói számát, a vasárnap éjszakai számok jócskán lecsökkentek kedd délutánra: a VMSZ listája 67481 szavazatot szerzett. Parlamenti képviselőinek száma így is négyről ötre emelkedik a következő ciklusban a 250 fős parlamentben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közleményben gratuláltak a választás másnapján a VMSZ-nek az elért sikerhez. Az MPSZ, a VMDK és a VMDP vezetői elégedetlenek az elért eredményekkel.

A parlamentben tehát meglehetősen széles és színes palettája alakult ki a bejutott politikai erőknek, hiszen a legtöbb nagy párt is egy általa vezetett listán mérette meg magát. Ennek megfelelően meglehetősen nagy a szórás abban a tekintetben is, hogy milyen kormánykoalíciók jöhetnek létre (eddig 11 párt alkotta a kormánykoalíciót, nem kevesebb, mint öt pártelnök kapott valamilyen miniszteri széket). Gyakorlatilag négy kimenetele volt lehetséges a koalíciós tárgyalásoknak:

- a DS alakít kormányt koalíciós partnereivel;

- az SNS alakít kormányt koalíciós partnereivel;

- a DS és az SNS egymással alakít nagykoalíciót, a kisebb pártok így kimaradnak;

- esetleg a választások előtti koalíciók felbomlanak, és kissé átrendeződnek a pártok közötti viszonyok.

Ezek közül végül az eddigi DS-SPS koalíció állt fel újra, meglehetősen hamar. A leendő kormányfő személye még nem ismert – kezdetben Ivica Dacsics tűnt befutónak, azonban ő valószínűleg megelégszik a belügyminiszteri tárcával és kormányfő-helyettesi poszttal. A szocialisták emellett az infrastrukturális, az oktatási, a gazdasági, az ifjúsági és sportügyi, a művelődési, valamint az egészségügyi tárcát szeretnék megszerezni (utóbbi négyet eddig a Szerbiai Egyesült Régiók birtokolta). Lehetséges, hogy a Liberális Demokrata Párt is része lesz az új kormánynak. A kormányfő és a miniszterek személyéről az elnökválasztást követően fognak megállapodni a felek.

Az SNS ugyanakkor választási csalásra hivatkozva megóvta az eredményt. Az óvást a Központi Választási Bizottság bizonyítékok hiányára hivatkozva elvetette. Ezzel együtt több körzetben is megsemmisítették a választás eredményét, például a belgrádi választási bizottság 16 szavazóhely esetében tett így, például azért, mert a választói jegyzékhez utólag, kézzel írtak hozzá több nevet.

Tartományi választás (Vajdaság)

A tartományi választás vegyes rendszer szerint zajlik: a 120 fős vajdasági tartományi képviselőház tagjainak felét arányos, felét többségi elv szerint választják. A 14 tartományi listán négy magyar párt szállt ringbe a szavazatokért. A VMSZ öt jelöltje jutott be listáról a tartományi képviselőházba, Pásztor István, a szervezet elnöke reális esélynek mondta további tíz egyéni jelölt bejutását a második fordulót követően.

A vajdasági adatok a következőképpen festenek:

Párt	Szavazatok aránya
Választás a jobb Szerbiáért (DP)	20,98%
Mozdítsuk előre Vajdaságot (SNS)	18,32%
Szerbiai Szocialista Párt	11,26%
Vajdasági Szociáldemokrata Liga	11,01%
Szerb Radikális Párt	6,30%
Vajdasági Magyar Szövetség	6,16%
Szerbiai Demokrata Párt	5,93%
Összesen	79,97%

Önkormányzati választás

Az önkormányzati választás egyfordulós rendszerben zajlott, és változatos eredményeket hozott a Vajdaságban. A teljesség igénye nélkül szemezgetve az egyes településeken született eredményekből, a meglehetősen vegyes kép érzékeltetése végett:

- Szabadkán a következő eredmény született: Választás a jobb életért - Boris Tadić koalíció Szabadkán a szavazatok 26,67 százalékát tudhatja magáénak, követi a VMSZ 22,52 %-kal, a Szerb Haladó Párt 10,80 %-kal, a Lista Szerbiáért 8,30 %-kal, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga 6,58 %-kal, a Fordulat koalíció 5,93 %-kal, a Szerbiai Szocialista Párt 5,87 %-kal, a Szerbiai Egyesült Régiók 3,73 %-kal, a Bácskai Bunyevácok Szövetsége 2,72 %-kal, a Bunyavác Párt 1,71 %-kal, a Magyar Remény Mozgalom 1,64 %-kal, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt 1,63%-kal, a Szolidaritás Polgárok Csoportja 1,14 %-kal és végül a Mindannyian Együtt koalíció 0,76 százalékkal.

- Magyarkanizsán a VMSZ listája 32,59 %-os támogatottság mellett 11 mandátumot szerzett, a DS (26,19 %) 9 mandátumot, az összes többi formáció összesen 9 képviselői hellyel fog rendelkezni.

- Óbecsén Választás a jobb életért – Boris Tadics lista végzett az élen (23,32 %), ezt követi a Miša Vrebalov – Fordulat Óbecséért lista (3216 szavazat - 16,81 %); a Tomislav Nikolić nevével fémjelzett lista 16,55, míg a VMSZ listája 15,94 százalékot ért el. A VMDP a szavazatok 2,44 százalékát szerezte meg.

- Kishegyesen Az előzetes, nem végleges adatok alapján, a községi képviselő-testületben, a VMSZ nyolc, a DS öt, az SPS három, a Kishegyes község kisrészvényesei és megkárosított dolgozói, mezőgazdászai és megalázott polgárai – Bertók Lajos csoportnak szintén három, a Szerbiai Egyesült Régiók és az Indítsuk el Kishegyest Szerbiai Haladók Pártja – Tomislav Nikolić lista két-két mandátumot szerzett. Egy-egy képviselője lesz a jelek szerint az Egységes Szerbia és a Montenegrói Párt – Nenad Stevović listájának.

Szabadkán a VMSZ feljelentést tett az önkormányzati választások kapcsán, ugyanis a május 10-11-én ismételten átvizsgált szavazólapok között a többitől eltérő kék színű íveket is találtak. Ezeken a lapokon legtöbb esetben a Demokrata Párt volt bekarikázva.

A magyar szál

A vajdasági magyarság legnagyobb pártja a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség. A magyar kormány teljes mellszélességgel a VMSZ mellett állt ki a választásokat megelőzően, a kampány során egymást érték az államtitkárok, helyettes államtitkárok útjai, maga Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott a Vajdaságba április utolsó hetében. A VMSZ-szel szemben több kisebb-nagyobb magyar párt próbált mandátumhoz jutni, leginkább az önkormányzati választásokon. (Az MPSZ és a VMDK is részt vett ugyan a parlamenti választáson a szandzsáki muftihoz, Muamer Zukorlicshoz köthető „Mindannyian együtt” koalícióban, ám magyar politikusok nincsenek a lista parlamenti bejutást ígérő helyein – cserében a koalíció vajdasági tartományi listáját magyarok vezették.) Ezek között volt a Magyar Polgári Szövetség listája. A párt vezetője, Rácz Szabó László szerint a vajdasági magyarság helyzetét egy szélesebb összefogásban kell képviselni, mint amilyen a négypárti összefogás (négy vajdasági magyar párt közös programot készített a választásokat megelőzően – a VMSZ nem volt közöttük). Véleménye szerint minden egyes nemzeti kisebbségben élő ember azonos gondokkal küzd, és közösek az érdekeik, ezért az MPSZ most már abban is gondolkodik, hogy fogjanak össze az országban lévő kisebbségi pártok, nemzeti kisebbségek, s így közösen védjék meg magunkat. Futottak még: Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Megemlítendő a Magyar Remény Mozgalom, mint viszonylag új formáció. A pártelnök, László Gyula 2009-ben a VMDP-ből kilépve hozta létre az új pártot, a fiatalokat tekintve elsősorban célközönségének. Az MRM a Jobbik testvérpártjának tekinti magát, ennek megfelelően a magyar radikális párt tagjai közül többen megfordultak a Vajdaságban a kampányidőszakban, hangoztatván véleményüket: a Délvidéken is radikális változásra van szükség, s szerintük ennek a gyökeres változásnak az egyedüli letéteményese az MRM, amelynek választási sikere nagyban hozzájárulhat a délvidéki magyar közösség megerősödéséhez.

Abelovszky Tamás