Mi itt a DiploMaci blognál sajnos ritkán találkozunk olyan kezdeményezésekkel, amelyek mellé érdemes partnerként odaállnunk. Az MCC Neighbourhood Dialogues ötlete azonban meglátásunk szerint éppen ilyen. Hiszen e mögött adva vannak tehetséges és lelkes egyetemisták, magas szakmai igényesség, egy előremutató ötlet, valamint egy olyan téma, amely a külpolitika szemszögéből is könnyen értelmezhető. Ebből az okból kifolyólag beszélgettünk a jövő tavaszra tervezett konferenciasorozat első eseményéről Légrádi Zsófia projektvezetővel és ötletgazdával, illetve Lenhardt Lídia külkapcsolatokért felelős projekttaggal.
Mit csinál pontosan a Mathias Corvinus Collegium (MCC)?
A Mathias Corvinus Collegium egy független oktatási intézmény, amely motivált és tehetséges egyetemi hallgatóknak kínál az egyetem mellett további képzési lehetőséget, elsősorban a társadalomtudományok terén (jog, közgazdaságtan, média, történelem és nemzetközi kapcsolatok). Az MCC egyik különlegessége a többi hasonló intézményhez képest abban rejlik, hogy valamennyi budapesti egyetemről lehet jelentkezni, akár már közvetlenül az egyetemi felvételit követően. Az MCC képzése is sajátosan van felépítve: az első év egy alapozó év, a második-harmadik éven folyik a szakirányos képzés, a negyedik-ötödik év pedig vezetőképző. Az MCC fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki a jelenlegi diákok és az alumni között, ezért a volt hallgatók gyakran visszajárnak tanítani, illetve a szakirányok többségét is alumnusok illetve alumnák vezetik. Az elméleti képzésen túl a gyakorlatra is nagy hangsúlyt helyez az intézmény: a szakirányos hallgatók projektek formájában kínálnak megoldásokat a szűkebb illetve tágabb környezetükben általuk azonosított problémákra. Az MCC Neighbourhood Dialogues is egy ilyen kezdeményezés.
Honnan jött a konferenciátok, az MCC Neighbourhood Dialogues ötlete?
Légrádi Zsófia: A tavalyi év folyamán részt vettem az MCC Summar Academy szervezésben, amelynek keretében kapcsolatba kerültem egy pozsonyi, egyetemi diákszervezettel, a Euro Atlantic Center-rel (EAC). Az ő kezdeményezésük az ún. Danube Bridges szakmai konferencia sorozat, amelynek legfőbb célja, a szlovák-magyar kapcsolatok javítása, különös tekintettel a fiatal generációk közötti kapcsolatépítésre. A rendezvény különlegessége hogy nem a töréspontokra, az esetleges konfliktusos kérdésekre koncentrál, hanem azokra a területekre, ahol lehetséges és egyben szükséges is, hogy a két ország együttműködjön. A Danube Bridges sikeréből és szellemiségéből inspirálódva merült fel bennem a Neighbourhood Dialogues ötlete, amely egy felépítésében hasonló konferencia sorozat lenne, tekintettel azonban Magyarország történelmi múltjára, nem csupán szlovák-magyar viszonylatban kerülne megrendezésre, hanem a későbbiekben a többi szomszédos országgal is.
Miért éppen a szomszédokkal foglalkozik a konferencia, és nem mondjuk a jelenleg divatosnak tekinthető feltörekvő országokkal, mint például Kína, India, Mexikó, Indonézia vagy Brazília?
Meglátásunk szerint nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, az előítélet, ugyanakkor annak ellenére, hogy szomszédok vagyunk, nem ismerjük egymást, kevés a személyes kapcsolat, viszont sok a hasonló probléma, amelyek megoldása együtt hatékonyabb lenne, ráadásul az Európai Unió új platformot kínál a közös érdekképviseletre. Ezért is gondoljuk, hogy jelenleg sokkalta fontosabb, és magyar szempontból sokkalta relevánsabb egy ilyen konferencia sorozatot szervezni, mint például a BRICS országokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy elzárkózunk attól, hogy a jövőben, valamilyen más formában beszéljünk a fejlődő országok és Magyarország kapcsolatairól, de jelenleg a szomszédságpolitikát fontosabbnak tartjuk.
Miért gondoljátok, hogy a régió országai a problémáik tekintetében átfedést mutatnak? Ez a feltételezés valamiféle kutatáson alapszik, vagy egyszerűen csak erre látjátok, hogy igény van?
Néhány területen, mint például a gazdaság bizonyos szegmensei, az energiapolitika, nyilvánvaló, hogy vannak közös pontok, illetve együttműködést igénylő területek, ezekről a témákról szólt az első kettő Danube Bridges konferencia szlovák-magyar viszonylatban. Az első Neighbourhood Dialogues konferencia esetében, amely szintén szlovák-magyar viszonylatban kerül megrendezésre, részben szlovák ismerőseink véleménye, részben olvasmányaink alapján döntöttünk a demográfiai kihívások témája mellett.
A konferencia témája tehát a Szlovákia és Magyarország előtt álló demográfiai kihívások lesznek, de pontosan miért?
Azért, mert úgy látjuk, hogy ez egy rendkívül égető probléma mindkét országban, amely, ha a jelenlegi trendek megmaradnak, különösen a mai fiatal generációk számára jelent majd megkerülhetetlen kérdést. De hogy némileg visszautaljunk az előző kérdésedre: valójában a szakmai beszélgetések alkalmával több hasonló terület felmerült a konferencia lehetséges témájaként, például a fiatalok munkanélküliségének kérdése. Mégis, végül arra jutottunk, hogy a demográfiai problémákat egy átfogóbb szemszögből fogjuk vizsgálni három panel keretében. Miért nem születik elég gyerek? Mit tesznek a kormányok a termékenységi mutatók megváltoztatása érdekében? Milyen megoldás létezik a jelenlegi formájában fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálására? Miért vándorol el a magyar? Miért vándorol el a szlovák? Visszajönnek-e, akik elvándoroltak vagy sem? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük majd a választ.
Meglátások szerint a szomszédsági konferenciák területén miben nyújthat újat az MCC sorozata?
Egyrészt azzal szeretnénk újdonságot nyújtani, hogy alapvetően egy egyetemistáknak szóló és kizárólag a régiónkkal foglalkozó szakmai konferencia sorozatot hozunk létre. Tudomásunk szerint hasonló konferencia korábban nem került megszervezésre. Másrészt, azért, hogy minél interaktívabb legyen a rendezvény és a résztvevőknek lehetőségük legyen megismerni egymást, a hagyományos előadásokon alapuló paneleket követően workshopok formájában vitatnak meg bizonyos, az adott panel témájához kapcsolódó kérdéseket. Jelen állás szerint a panelek a következők lesznek: 1) termékenység és családpolitika Magyarországon és Szlovákiában; 2) elöregedő táradalom és a nyugdíjrendszer reformja; 3) elvándorlás.
Az első panelben elsősorban Szlovákia és Magyarország kormányának, valamint az ellenzék családpolitikával kapcsolatos elképzeléseire fókuszálunk. A másodikban az elöregedő társadalom és a nyugdíjrendszer reformjának kérdését járjuk körül. Végezetül a jelenlegi egyik legfontosabb – vagy legalább is a média szempontjából legérdekesebb – témával, az elvándorlás hátterével és a folyamat megfordítását célzó lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.
Elmondásotok szerint az eseményen fiatal szakértők és egyetemisták mellett politikusok is kifejtik a véleményüket. Nem tartotok attól, hogy a politikusok a szakmaiságot kevésbé tartják szem előtt?
Szerencsére sikerült megnyernünk a konferencia mellé, szakmai tanácsadóként Spéder Zsoltot, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatóját, aki reményeink szerint tudásával és meglátásival szavatolhatja azt, hogy a konferencián valóban a szakmaiság uralkodjon. Emellett igyekszünk majd minden panelbe szlovák részvevőt is meghívni, ami ténylegesen kettős megvilágításba helyezheti a kérdéseket. Bízunk benne, hogy az a szakmai légkör, amit megteremtünk, elég lesz ahhoz, hogy a kampánybeszédeknek elejét vegyük.
Miért és kinek ajánljátok a konferencián való részvételt?
A konferencia számára elsősorban a téma iránt érdeklődő egyetemisták a célcsoport, különös tekintettel különböző diákszervezetek tagjaira, mivel nem titkolt célunk, hogy a konferencia révén hosszú távú együttműködést szeretnénk kialakítani szlovák és magyar diákszervezetek között. Reményeink szerint, ezek a kapcsolatok megmaradnak akkor is, ha a diákszervezetek tagsága időközben kicserélődik. A részvétel azonban más érdeklődők számára is nyitott. Az ugyanakkor tény, hogy nem csak az előadók és a meghívottak részéről, de a hallgatók oldaláról is szakmaiságot vagy legalább is valós érdeklődést várunk, ezért a jelentkezők átesnek majd egy előszűrésen, hogy ezt a célt biztosítsuk. Ez annyit jelent, hogy a jelentkezők motivációját fogjuk vizsgálni egy motivációs levél vagy egy rövid kérdőív kitöltésének formájában.
Milyen jövőbeli tervekkel rendelkeztek az MCC Neighbourhood Dialogues vonatkozásában?
A mostani legfőbb célunk, hogy ez az első konferencia létrejöjjön, hiszen finanszírozási problémáink sajnos akadnak. Ezeket igyekszünk áthidalni, munkával és optimizmussal, de azért jelen vannak. Azonban, ha ezt sikerül megvalósítani, és a visszajelzések minden oldalról pozitívak lesznek, akkor mindenképpen szeretnénk folytatást, a következő konferenciát román-magyar viszonylatban szeretnék megszervezni.
A cél természetesen a jövőbeni konferenciákon sem az lenne, ahogy most Szlovákia esetében sem, hogy a fennálló konfliktusokra koncentráljuk, hanem az, hogy a két ország lelkes és tehetséges egyetemistái megismerhessék egymást, tartós szakmai kapcsolatokat teremtsenek egymással, és a konferencián olyan előremutató kérdéseket vitassanak meg, amelyek minden fél számára érdekesek és hasznosak lehetnek.
Németh Áron Attila
A DiploMaci blog az MCC Neighbourhood Dialogues hivatalos médiapartnere.
