A Déli áramlat gázvezeték – amely Oroszországból szállítana gázt Bulgárián és Szerbián keresztül az EU bizonyos tagországaiba, köztük például Magyarországra – körül kialakult politikai feszültség előrehozott választások kiírásához vezetett Bulgáriában. A szocialista vezette kisebbségi koalíciós kormány összeomlását elsősorban az EU és az Egyesült Államok nyomása, illetve a gázvezeték kapcsán felmerült, és meglehetősen kiterjedtnek tűnő korrupciós háló okozta. Ősszel tehát új kormányt választanak a bolgárok, miközben a Déli áramlat hullámai kezdik kikezdeni egy másik közreműködő ország, Szerbia kormányát is. De a történetben mi, magyarok is érintettek lehetünk.
Az első pár napban még úgy tűnt, hogy a hónap elején kirobbant gázbotrány sem Plamen Oresarszki miniszterelnököt, sem pedig kisebbségi kormányát, a bolgár szocialisták vezette koalíciót nem fogják megrengetni. Hiszen, ahogy Bulgáriában, úgy a legtöbb volt szocialista országban is a korrupció, vagy az oroszokkal való politikai és gazdasági együttműködés ilyen-olyan szintje a mindennapok része. Természetesen a régión belül vannak államok és választók, akik irtóznak az oroszok esetleges befolyásától, például a lengyelek vagy a baltiak, hárítva majdnem minden putyini közeledést, és vannak, amelyek kevésbé ellenségesek, mint például hazánk. Ettől még azonban tény, Közép-Kelet Európa országainak elköteleződése az Orosz Föderációval ’89 óta állandóan napirenden van, és ez alól Bulgária sem kivétel. Erre a kapcsolatra az oroszok által agresszívan forszírozott projektek (pl. Déli áramlat) ráadásul csak ráerősítenek. Bár abból kiindulva, hogy Vlagyimir Putyin számára a gazdasági-politikai érdekek mindig kéz a kézben jártak, az ő magatartásuk nem meglepő.
("Egy bukott miniszterelnök" - Plamen Oresarszki, f: www.magyarhirlap.hu)
Összességében azonban a helyzetre adott bolgár reakció sem teljesen váratlan, lévén, más példákból, például Ausztriáéból (Déli áramlat) vagy Magyarországéból (Paks2, Déli áramlat), Oresarszkinak akár levonható lehetett az a következtetés, hogy az elégedetlenkedő hangok ellenére kormánya nyugodtan (értsd: komoly belföldi és nemzetközi nyomás nélkül) végig viheti majd a Déli áramlatot. Tévedett. A gázvezetékkel kapcsolatban hangoztatott korábbi, hivatalos uniós és amerikai nyilatkozatokat ugyanis most a gyakorlatban is követték volna megtorló intézkedések, mint az a kormány számára Barroso, leköszönő EU Bizottsági elnök, valamint John McCain amerikai szenátor kijelentéseiből világossá váltak. Az EU kilátásba helyezte egy átfogó vizsgálat indítását a Déli áramlat kapcsán, mivel brüsszeli feltételezések szerint a projekt több része közösségi jogba ütközik, ami könnyen az országnak oly fontos uniós források felfüggesztését eredményezhették volna. Az Egyesült Államok pedig pénzügyi szankciók bevezetését helyezte kilátásba, ha a projektet a bolgárok egyoldalúan folytatni kívánják. A diplomáciában erre szokták mondani, hogy Bulgária politikai nyomásgyakorlás, vagy kevésbé úriasan fogalmazva, leplezetlen zsarolás áldozata lett.
(A Déli Áramlat gázvezeték irányai, f: www.gazprom.com)
A nyugati fenyegetésnek hosszas huzavona után engedve, a hónap elején a kormányfő végül úgy határozott, hogy egészen addig, amíg az EU és az USA a Déli áramlattal összefüggésében felmerülő kétségeit nem sikerül eloszlatnia az országnak, addig a folyamat felfüggesztésre kerül. A kormány energiaügyi minisztere erre szembe ment Oresarszkival és kijelentette, hogy Bulgária projekttel kapcsolatos vállalása visszafordíthatatlan, mindennel haladnak tovább a korábbi tervek szerint. Hab a tortán, hogy eközben a Déli áramlat bolgár szakaszának költsége körül súlyos korrupciós vádak is felmerültek, amelyek érintették a kormány másik tagját, a török kisebbséget képviselő DPS-t. Ezzel a koalíciós kormány munkája ellehetetlenült. Nem meglepő, hogy az ügy megoldását az elnök, Rosen Plevneliev vállalta magára, aki egyeztetve az összes politikai párttal előrehozott választások kiírását rendelte el az őszre. Persze a határozott nyugati fellépés háttere érhető, hiszen az oroszok nyakig benne vannak az ukrajnai válságban, gazdasági ügyleteikkel sikeresen megosztják Közép-Kelet Európát (sok esetben belpolitikai befolyásuk sem elhanyagolható bizonyos EU tagállamokban), ráadásul a Déli áramlat gázvezeték első és legfontosabb tranzit országa Bulgária. Éppen ez utóbbi miatt különösen izgalmas lesz látni, hogy az oroszok hogyan reagálnak majd a nyár folyamán a bolgár és esetleg szerb (Bulgária után Szerbia a követező tranzitállam) visszakozásra, hiszen már Belgrád is pedzegette, hogy a bulgáriai munkák nélkül számunkra sincsen értelme építkezésekbe fogni. Az orosz gázszállításban érdekelt többi fél, például Ausztria és Magyarország elköteleződése ugyanakkor egyelőre szilárdnak mondható. A bolgárok és szerbek esetleges kihátrálása (megtámogatva némi EU/USA nyomással) azonban könnyen átértékelheti ezen országok számára is, hogy hogyan viszonyulnak a Déli áramlathoz és az orosz gazdasági érdekekhez.
("Bolgár kordon demokrácia", f: www.origo.hu)
Összefoglalva mindenesetre elmondható, hogy bár Bulgária elmúlt évei sem folytak éppen olajozottan (kormányválságok, széleskörű korrupció, rendkívül erős orosz befolyás), az elkövetkező évek kifejezetten rögösnek tűnnek, hiszen Ukrajna után az USA-EU tandem akár itt is neki feszülhet az oroszoknak, és ezen, vélhetően még az sem segít, ha a jobbközép GERB tér vissza ősszel.
Németh Áron Attila
