Kína világhatalmiságának útjába korrupt hadserege állhat

2014. augusztus 21.

Bár az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok kissé háttérbe szorították a reflektorfényből, Kína korántsem szűnt meg a „hanyatló Nyugat” kihívója lenni. A gazdaságilag és katonailag is egyre nagyobb fejlődést produkáló ázsiai ország csupán évekre van attól, hogy beelőzze az Egyesült Államokat, nem véletlen, hogy hosszú évek óta téma egy esetleges Kína által vezérelt világrend kérdése. Ezt azonban könnyen elodázhatja vagy akár szabotálhatja is egy belső konfliktus, a hatalmas méreteket öltő korrupció.

Számunkra itt Közép-Kelet-Európában talán nem kell bemutatni a korrupció, a lefizetés, a „mutyi” intézményét, hiszen a hazai közélet egyik alapkövévé váltak az ehhez köthető események. Ám míg például Magyarország „csupán” a 47-ik a korrupciós világlistán (amelyen az első helyezett a legkevésbé korrupt állam), addig Kína a 80-ik helyen található. De ez talán nem is olyan meglepő: egy pártállami vezetéssel működő államban, ahol minden a Kínai Kommunista Párt (KKP) bürokratikus rendszerén kell, hogy keresztül menjen, a korrupció mondhatni már-már predesztinálható. Mindehhez pedig hozzáadódnak azok a tradicionális elemek, amelyek évezredes hagyománnyal rendelkeznek a kínai kultúrában, például a guanxi (kuanhszi) rendszere. A guanxi-t személyes kapcsolatok szívességekre épülő hálójaként lehet értelmezni, a nyugatias „networking” egyik továbbfejlesztett fajtája. Ha kicsiben akarjuk szemléltetni, akkor lényegében arról van szó, hogy ha valaki azt akarja, hogy a gyereke jó iskolába járhasson, akkor el kell kezdenie ajándékokat küldenie az iskola igazgatójának vagy a városi párttitkárnak, és így reménykedhet, hogy lányát/fiát felveszik a kívánt helyre. Mindez nagyban azonban dollármilliós tételű ajándékokról és nagyhatalmú katonai pozíciók kiosztásáról szól.

kínahadsereg1.jpg

("Kitüntető figyelem" - Hszi Csin-Ping kínai elnök és díszgárdája)

Ez az alaphelyzet, amivel a Kínai Népköztársaságnak meg kell birkóznia, ha felül akar emelkedni saját korlátain. Nem véletlen, hogy Hszi Csin-Ping már 2012-es pártfőtitkári majd tavaly márciusi elnöki beiktatása után is harcot hirdetett a magas és alacsony szintű korrupció ellen egyaránt. Mindeddig azonban úgy tűnik, hogy az igazi nagy halakat (vagy tigriseket, ahogy őket Kínában nevezik) elkerüli a vizsgálat – alig páran kerültek bíróság elé, például Nanjing volt polgármestere Ji Jianye és a volt kereskedelmi miniszter, Po Hszi-laj. Egyre több azonban a katonaság berkein belül feltárt ügy: júniusban például Hszü Caj-hou tábornokot vitték bíróság elé, aki a vádak szerint több millió kínai jüanért árult rendfokozatokat a hadseregben. Februárban pedig Ku Csün-sant, a katonaság logisztikai osztályának helyettes vezetőjét vették őrizetbe, mert visszaélt hatalmával, és többek között katonai földterületekkel kereskedett – saját zsebe javára. Mostanában nyugdíjba menő tábornokok és más magas rangú tisztek szerint mindkettő példa teljességgel megszokott eljárás a kínai Népi Felszabadító Hadseregben, amelyről mostanra mindezek fényében megkérdőjelezhető, hogy győzedelmeskedne-e bármiféle háborúban.

A Kínai Népköztársaság pedig korántsem követ fegyverellenes politikát. Bár a kínai gazdaság és belső politika átláthatatlansága okán igen különböző számokkal találkozhatunk, ha Kína fegyverkezési költségvetéséről érdeklődünk, a szám minden esetben nagyon magas. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint ez 2013-ban 188,5 milliárd dollár (2011-es árfolyamon) volt, ami a kínai GDP 2 százaléka. A Peking által kiadott hivatalos adat ennél alacsonyabb, „csupán” 119,5 milliárd dollár, míg a Pentagon számításai szerint 145 milliárd dollár (mondjuk ezek már 2013-as árfolyamon). Mindenki szabadon leteheti a voksát bármelyik összeg mellé, az viszont tény, hogy ilyen források mellett robbanásszerű fejlődés megy végbe a kínai hadseregben. Ennek pedig már most is látjuk kézzelfogható jeleit, hiszen 2012-ben hadrendbe állt az első kínai repülőgép-anyahajó, valamint egyre több információ kerül napvilágra a Csengdu J-20-as elnevezésű kínai lopakodóról/vadászbombázóról is – bár ez még nem áll a katonai felhasználás határán. Emellett egyre aktívabb a kétes hovatartozású területekkel kapcsolatos katonai retorika is – a Kínai Népköztársaságnak ugyanis számos szomszédjával, például Vietnámmal és Japánnal is van határmenti konfliktusa, legtöbbször kis szigetek kapcsán. Nem sok jóval kecsegtet az a tény sem, hogy tavaly októberben az „5. manőver” kódnevű tengeri hadgyakorlat során a kínai haditengerészet (története során először) nagy hatótávolságú tengeri missziókat szimulált. Mindez tökéletesen mutatja, hogy Kína egyre nagyobb világpolitikai szerepet szeretne magának szerezni, ha kell erővel is.

kínahadsereg2.jpg

("Elméletben már készen állnak")

Ezt a státuszt azonban nehéz lesz úgy kivívni, ha közben a teljes pártapparátust és a hadsereget behálózza a magas szintű korrupció. Kína utoljára 1979-ben volt aktív háborús fél, amikor megtámadta Vietnámot, mert az Kambodzsában megdöntötte a kínai támogatást élvező Pol Pot diktátori hatalmát. Akkor a vietnámi erők hatalmas vereséget mértek a népköztársasági seregre, ami egy tökéletes mementója annak, hogy egy nagy és költséges hadsereg hozzáértő tisztek nélkül közel semmire sem elegendő. Az első számú nagyhatalmi szerep eléréséhez pedig végképp kevés lesz.

Mészáros Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr346623247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2014.08.22. 09:24:07

A korrupció egy bürokratikus gazdaságban hasznos mert lehetővé teszi a gyors reakciót és innovációt. Kína gazdaságilag sehol nem lenne a belső korrupció nélkül. Mondhatni, egy vérbeli keleti gazdaság így hatékony, amíg ki nem alakulnak a normális viszonyok. (Lsd. Dél-Korea).

Nem kellene Kínát nyugati mércével mérni, mert jön a meglepetés és csodálkozás.

Egyébként ha már korrupció, az USA hadserege is elég rendesen az. Sőt, melyik nem az, talán a svájci.

Csuti Ördögüző 2014.08.22. 09:25:00

Nem lehet Kínát amerikaként elképzelni. Ha gazdasági vezető hatalom lesz, akkor sem jellemző a kínai kultúrára a hódító háború.

Nem lesznek a világ csendőrei.

Csuti Ördögüző 2014.08.22. 09:30:11

@♔bаtyu♔: Semmi értelme korrupcióval vádolni a keletet, amíg amerika magáncégeknek szervezi ki a hadjáratait és a megszállást(blackwater).

Mi lehet ennél korruptabb?

♔bаtyu♔ 2014.08.22. 10:03:10

@Csuti Ördögüző: Én csak jót röhögök azon, amikor jön egy lista, hogy melyik nemzet mennyire korrupt.

Miközben megnézném mennyivel növekedne pld. Orbánék mozgástere, ha kivennénk a képletből a korrupt nyugati, többek között USA tényezőket.

Csak az intézményesítettről beszélek, tehát kötelező fegyvervásárlások, zsidókkal és "demokráciával" kapcsolatos kiadások, ilyesmik. Azaz amiket azért kell megtenni, hogy ne támadják az országot külföldről, egyáltalán, ne döntsék meg a megválasztott kormányt mint pld. Ukrajnában.

Szzzz 2014.08.22. 10:36:59

@♔bаtyu♔:

nem tudom, hogy az ilyen embereknek van-e gyereke mondjuk.
De hát igen, van némi esélye sajnos, hogy hogy eljön majd az idő, amikor majd esetleg egyik nap mondjuk eltűnik a 16 éves kislányod...
A rendőrség nyomozgat, de valahogy nem halad az ügy. Batyu bácsi persze szaladgál fűhöz fához, megpróbálja a volt osztálytársa révén sürgetni az ügyet, aki valamilyen beosztőásban van, de sajnos csak annyit ér el, hogy kiderül: A méltóságos párttitkár úr fiacskája valószínűleg bekokózva megerőszakolta majd agyonszúrkálta a kislányt, és hát ez az egész ügy olyan kínos lenne, és hát ugye mégiscsak a méltóságos pártfőtitkárúrról van szó, érti ugye, hogy nem jöbbe ki jól sehogy. Batyu bácsi persze csalódott szaladgál fűhöz fához, keresi az igazát, de végül csak annyit ér el, hogy egy napon megjelenik nála a nyomozú úr, aki a nyomozást is vezette, meg három keretlegény, akik alaposan összerugdossák Batyu bácsit, majd a nyomozó úr elmagyarázza, hogy a továbbiakban tényleg ne próbáljon igazsságot osztani, fogadja el a tényt, hogy a kislány valósznűleg beekizve bekeugrott a dunába és önygilkos lett, így tűnt el. Gondoljon továbbá a munkájára, családja többi tagjára és egyéb szeretteire, és felejtse el ezt az egész kíbnos incidenst. Batyu bácsi keserűen elgondolkodik, hogy jhol rontotta el. Vajon kinek nem adott jó ajándékot, kivel nem volt szívéjes. Egyáltlán, hol rontotta el?

Szzzz 2014.08.22. 10:41:31

Pedig batyu Bácsi anno nagyon jóban volt még a Lajcsval is, aki pedig egészen magas szintig vitte az egyik ilyen hivatalnál, a főcsoport osztályvezetői nszékéből épp feljebb ült volna, de végülis aztán valami kamu üggyel kirúgták, és a járási főtitkár sógora lett. Azóta kicsit magába fordult, és el is hidegültek egymástól Batyu bácsival. Pedig ha Ő még ott lenne, talán valahogy minden másképp alakul, és Batyu bácsinak sem kell elhagynia a céget, talán már ő is lenne olyan pozícióban, hogy valahogy máshogy alakul... gondolja keserűen batyu bácsi...

Szzzz 2014.08.22. 10:50:30

Azzal próbálja vígasztalni magát, hogy mág mindig jobb mint mondjuk a volt osztálytársának Finnországban, aki valami ultinál rabszolga, és fingja sincs semmiről. Bezzeg ott ilyen társadalmi egyenlőséfget hirdetnek, és mesélte, hogy amikor a srác biciklijét ott ellopták, és meglett, a kis suttyó valami pénzbüntetést kapott talán. Hát itt minimum kiverik a tetű cigány összes fogát! Arra gondol, hogy talán tényleg igaza van a ynomozó úrnak, és tényleg csak pletyka az eglsz szurkálás. Elvgégre a főtitkár úr olyan jó ember. Egy kicsit meg s nyugszik Batyu bácsi, amikor eszébe jut, hogy itt legalább azt el tudta intézni a másodunokatesója révén, aki ilyen szakértő a biztsítótál, hogy amikor jobbról belement abba a hülye csóró kis szuzukis kreténbe, akkor végül az ő kontójára csináltatták meg a kasztnit... az a béna kitántorgott rokon ezt biztos nem tudná... és talán tényleg a drog vitte el szegény kislányt. Igen, azok a mocskos drogárusok, azok. Azok Ölték meg a kicsi lányát.

Firefly2009 2014.08.22. 19:26:15

Azért Kína 1979-ben még nagyon más volt,de egyébként valóban nem célravezető nyugati szemmel vizsgálni az ottani eseményeket. Kína elsősorban a régión belül szeretné megerősíteni a befolyását és a katonai fejlesztések is ezt a célt szolgálják,nem pedig a "világhatalmi törekvéseket". Amúgy a korrupció elleni harc még sok nyugati társadalomban is elég mérsékelten sikeres,ezért a teljesen másképp szocializálódott kínaiak esetében nem csoda,hogy még nagyobb problémák vannak ilyen téren. Ráadásul ebben a politikai rendszerben ez még fokozottabban igaz. Amúgy sok esetben még azt a nagyon kevés vezető beosztású személyt akit eltávolítottak a pozíciójából se direktben korrupció miatt távolították el (mivel az még azért vezető beosztású személyek esetén bele szokott férni) hanem valami egészen más miatt (lást a posztban is emlegetett Po Hszi-laj esetét; őt se igazán a korrupció miatt kellett eltávolítani).
süti beállítások módosítása