Szomszédunkban vasárnap zajlott az elnökválasztás első fordulója. Az államfői posztért összesen tizennégy jelölt szállt harcba, köztük két magyar is. A kampányban nem volt hiány változatos vádakból, ezen a téren a regnáló elnök, Traian Basescu sem maradt tétlen. A november 16-án megrendezésre kerülő második fordulót Victor Ponta és Klaus Johannis várják, a többiek pedig azt latolgatják, kit támogassanak.
Bár a jelenlegi államfő, Traian Basescu a román és a francia titkosszolgálatot is meggyanúsította azzal, hogy beavatkoztak az elnökválasztási kampányba, sokan mégis inkább őt vádolják azzal, hogy minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy a jövő vasárnapi második fordulóba továbbjutott két jelöltet lejárassa - ezzel nyitva meg az utat saját favoritja, Elena Udrea előtt. (Udrea vasárnap negyedik lett, 5 százalék körüli eredménnyel.) Basescu a kampányban Pontát azzal gyanúsította meg, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat tisztje (azaz kém) volt, mielőtt politikai pályára lépett volna. Továbbá valószínűleg az államfő áll a korrupcióellenes ügyészség (DNA) legfrissebb nyomozásai mögött, melynek során beidézték a miniszterelnök apósát, a képviselőház szociáldemokrata elnökét, annak fiát, továbbá a miniszterelnök-helyettest, Liviu Dragneát is. Persze a másik oldalt, illetve a többi jelöltet sem kell félteni – igaz, a román választópolgárok megedződtek már az elmúlt két és fél évtizedben, így ingerküszöbüket a kisebb botrányok már el sem érik.
Ilyen előzményeket követően járult urnához a valamivel több mint 18 millió állampolgár 53,16 százaléka. Az összesen 14 jelölt közül a két legnagyobb esélyes a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, a jelenlegi miniszterelnök, Victor Ponta, illetve a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Nagyszeben egykori polgármestere, a német nemzetiségű Klaus Johannis volt. Az előzetes várakozások be is igazolódtak: Ponta 40,33 százalékot, míg ellenfele 30,44 százalékot szerzett. A szavazatok kétötödét megszerző miniszterelnök pénzosztással, és gyakorlatilag további pénzosztás ígéretével kampányolt: jutott pénz a PSD vezette önkormányzatoknak éppúgy, mint az ortodox egyháznak, a jövőre nézve pedig minimálbér- és nyugdíjemeléssel, adócsökkentési ígéretekkel kecsegtette a választókat. Elosztogatható pénz nélkül nehezebb a voksszerzés: Johannis azzal próbálkozott, hogy elnökké választása esetén véget vet a balkáni politizálásnak, az ország külpolitikáját európai irányba fordítja. Az urnazárást követő nyilatkozatában az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiság szavatolását ígérte. Érdekességként megemlíthető, hogy annak ellenére, hogy maga is kisebbségi, az autonómiatörekvéseket nem támogatja. A külpolitikát tekintve Ponta győzelme esetén várható nagyobb váltás: ha a miniszterelnök költözne be a Cotroceni-palotába, folytatódna Románia „keleti nyitása”, a román külpolitika kínai és orosz orientációja tovább erősödne. Johannis ezzel szemben Európa-párti politikát ígér, inkább a jelenlegi, Basescu-féle EU- és NATO-elkötelezettségű irányvonal fennmaradása várható győzelme esetén.
(Az első forduló eredményei, f: www.transindex.ro)
A maradék tizenkét jelölt a két naggyal szemben tulajdonképpen a „futottak még” kategória résztvevőinek számát gyarapítják – első ránézésre. A két magyar jelölt versenyére még külön kitérek, és a többieket sem lehet elintézni egy kézlegyintéssel. Egyrészt azért, mert számos régi motoros indult, kisebb-nagyobb támogatottságban reménykedve (a harmadik helyezett Calin Popescu Tariceanu 5,4 százalékot kapott végül). Másrészt pedig azért, mert a 3-5 százalékos eredménnyel végzett indulók (és főleg választóik) segíthetnek eldönteni a végső küzdelmet Ponta és Johannis között. A kettejük közötti szűk, 10 százalékpontnyi különbség miatt szinte minden jelölt mégoly kevés hozzájuk vándorló szavazója is sorsdöntő lehet november 16-án. Ezek között a jelöltek között egyébként megtaláljuk az egykori (2004-2008) miniszterelnök Calin Popescu Tariceanut éppúgy, mint például a két szélsőségesen nacionalista politikust, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármestert, illetve Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt vezetőjét.
Először fordult elő az, hogy két magyar jelölt is indult az elnökválasztáson (ennek ellenére a magyarok becsült részvételi aránya – ahogy eddig, úgy most is – elmarad az országos átlagtól). A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szervezet elnökét, Kelemen Hunort jelölte a megmérettetésre, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a párt alelnökét, Szilágyi Zsoltot. Ebből a versenyből egyértelműen Kelemen Hunor került ki győztesen, a kettejükre leadott szavazatok 86 százalékát megszerezve. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor, és az elnökjelölt, Szilágyi Zsolt az elvárásaiktól elmaradó eredmény miatt benyújtják lemondásukat a párt szombati, marosvásárhelyi elnökségi ülésén. Talán ők már biztosan tudják azt, amiről a HVG múlt heti száma még csak találgatás szintjén írt: a Fidesz elengedni készül erdélyi szatellitpártja, az EMNP kezét, a korábbinál jobb viszonyt kialakítva az RMDSZ-szel, végre belátva megosztó politikájának sikertelen és felesleges mivoltát. Nagy kérdés, kinek a támogatására szólít fel a két magyar jelölt a második fordulóban – eddig sem az EMNP, sem az RMDSZ nem jelölte ki favoritját.
(Klaus Johannis kontra Victor Ponta, f: www.debanet.ro)
Ahogy hétfő estig senki más sem: Ponta máris bejelentette, hogy számít ellenfelei szavazóira és az otthon maradottakra is a második körben, másrészt arról is szólt, hogy keddre egyeztetést hívott össze a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel. A találkozón arról szeretne megállapodni a kormányfő koalíciós partnereivel, hogy győzelme esetén ki váltsa őt a megüresedő poszton. Talán éppen a harmadik helyezett Tariceanunak ajánlja fel székét, cserébe a jövő vasárnapi támogatásért. Johannis ezzel szemben jó eséllyel számíthat mindazok voksára, akik voksukkal Ponta teljesítményéről kívánnak negatív véleményt nyilvánítani. Ami biztos: a második fordulóban a jelenlegi miniszterelnök és a volt nagyszebeni polgármester mérkőzik meg egymással, és a 10 százalékpontos különbség korántsem ígér lefutott versenyt november 16-án. Talán addigra sikerül megoldani azt is, hogy a külföldön szavazók problémamentesen leadhassák voksukat. Az első fordulóban ugyanis több külképviselet előtt tumultuózus jelenetek játszódtak le. Hatalmas sorok alakultak ki, ugyanis a korábbiaktól eltérően ezúttal nem lehetett előzetesen, levélben voksolni, a nagykövetségek, konzulátusok pedig nem voltak kellően felkészítve a választás lebonyolítására. Emiatt több helyen feszültség alakult ki. Londonban, Párizsban és Bécsben a követség előtt rekedtek tüntetésbe kezdtek az urnazárást követően. Bukarestben is demonstráció alakult ki a külügyminisztérium előtt, a résztvevők a külügyminiszter lemondását követelték – Traian Basescu elnökkel és az ellenzék több vezetőjével egyetemben. Utóbbiak azzal is megvádolták a kormánykoalíciót, hogy szándékosan küldtek kevesebb szavazólapot a külképviseletekre, mint amennyit a szavazni kívánók száma megkövetelt volna – mondván, a külföldön élő románok úgyis az ellenzéki jelöltekre szavaznak.
Abelovszky Tamás
Ha tetszett a cikk, szavazz a DiploMacira a Goldenblog 2014 "Közélet" kategóriájában!
