Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hazánkba látogat, a görög Sziriza brüsszeli gazdasági szabadságharca egyre kilátástalanabbnak tűnik. Janisz Varufakisz hellén pénzügyminiszter ugyanis, ahogy múlt pénteken, tegnap este sem tudott megegyezni a trojka vezetőivel arról, hogy milyen formában módosítsák a Görögország számára öt éve életbe léptetett mentőcsomagot. Persze úgy nehéz is megegyezni, hogy az EU elöljárói nem kérnek Varufakiszból.
Egy hete próbálja elérni a hazájának juttatott nemzetközi pénzügyi mentőcsomag feltételeinek módosítását a görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz. A nagy akarás azonban tegnap este újfent nyögésbe torkolt, hiszen az ország legfőbb hitelezői, az eurózóna vezetői láthatóan minden jelentős változtatást igénylő próbálkozástól szigorúan elzárkóznak. A kudarc ellenére, és Jeroen Dijsselbloem, az eurozóna pénzügyminisztereit tömörítő csoport jelenlegi vezetőjének rosszallása mellett, Varufakisz közel sem ütött meg tragikus hangot a tárgyalássorozat újabb eredménytelenül zárult köre után. Ahogy a Sziriza pénzügyminisztere a New York Times hasábjain is írja: „a mostani tárgyalások célja egy új fajta szemlélet meghonosítása, amely meghaladja a nemzeti határokat, amely egy páneurópai szemlélettel váltja fel a hitelező-hiteles megkülönböztetést és, amely az egységes európai célokat helyezi a politika elé, ami sokszor csak a mi kontra ők szembenállást erősíti.” Varufakisz tehát igyekszik érzelmi síkra terelni az egész kérdést.
("Kezd szorulni a hurok" - Dijsselbloem és Varufakisz)
Bár ez a stratégia más körülmények között talán működhetne, a trojka számára egyelőre úgy tűnik, nem több üres fecsegésnél. A lényegében Németország által meghatározott európai tagállami álláspont ugyanis az, hogy Görögország öt évvel ezelőtt kézhez kapott egy 240 milliárd eurós mentőcsomagot, ami megmentette a teljes gazdasági összeomlástól és társadalmi káosztól, de cserébe ehhez olyan feltételeket kell teljesíteniük a görögöknek, amik szavatolják, hogy az ország még egyszer nem fog mások pénzére szorulni. A mostani német (holland, skandináv, stb.) megközelítés tehát zéróösszegű játéknak (amit elveszítünk, azt a másik megnyeri) fogja fel a hiteltárgyalásokat, míg a görögök inkább win-win oldalról (mindenki nyerhet) közelítenének. Éppen ezért nagyon nehéz megmondani, hogy kié a helyes út ebben az egészben, ha van egyáltalán megfelelő irány. Valószínűleg nincs. Hiszen, ha a hitelezők engednek, más adósok is újratárgyalásért folyamodhatnak. Ha viszont a Sziriza enged, örökre a görög politikai élet szemétdombjára dobja saját magát úgy, hogy Alexisz Ciprasz miniszterelnök aláírása még meg sem száradt a kinevezésén.
("Lehet, hogy mégsem lesz olyan dicsőséges ez a miniszterelnökség")
Tény azonban, hogy a legtöbb gazdasági szakértő által hangoztatott matek nem Varufakisz és pártja, hanem az eurozóna pénzügyminisztereinek oldalán áll. E szerint Görögország az idén 12,3 milliárd euróval fog elmaradni a korábbi költségvetési céljától. Mindezt ráadásul úgy produkálná, hogy mind a 7,2 milliárd eurós európai, mind a 10,7 milliárd eurós IMF hitelkeretét kiürítené, amire viszont pontosan nulla görög kormányzati akarat van. Ha azonban ez még nem lenne elég, a neves brüsszeli gazdasági agytröszt, a Bruegel előrejelzése szerint Görögországnak a következő öt évben 45 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy teljesítse törlesztéseit. Ezt a célértéket viszont csak úgy lesz képes abszolválni, ha költségvetési többlete (GDP-hez viszonyítva) eléri a 4,5 százalékot – ehhez az eredeti mentőcsomag előírásainak teljesítése szükséges. Lehetetlen küldetés, mondhatni. Annál is inkább, mert a mostani nemzetközi mentőcsomag érvényessége február végén lejár, ami nélkül Görögország március elsejével vélhetően fizetésképtelenné válik.
Természetesen vannak olyan elemzők, valamint politikusok (pl. Sziriza vezetése), akik szerint az ország finanszírozása megoldható lesz a piacokról is, ha esetleg nem sikerülne egyezségre jutni. Ám figyelembe véve a tényt, hogy az idei költségvetési többlet már most láthatóan maximum 1,5-2 százalék közé esik majd (ez újabb 40-45 milliárd eurós megtakarítást igényelne az államtól), illetve, hogy a hosszú távú görög államkötvények kamata a 10 százalékot súrolja (10 éves lejárat), erre vajmi kevés esély mutatkozik.
("A történelem ismétli önmagát?")
A lehetséges megoldás így tehát az lehet/lesz a következő, pénteki megbeszélésen, amit egyes hírek szerint a németek már múlt pénteken Varufakisz elé tettek: a mentőcsomag utolsó teljes részletét feldarabolják, ezzel levegőhöz és egy kisebb részsikerhez juttatva a görög kormányt, azonban annak feltételein nem módosítanak. A Sziriza számára ez a forgatókönyv persze ugyanúgy elfogadhatatlan lenne, mint egy hete volt, ám ennél jobb ajánlatot – minden bizonnyal – nem fognak kapni.
Németh Áron Attila
