Talán kicsit megbújik az a hír a tavalyi német, illetve az idei magyarországi választások árnyékában, hogy március 4-én választásokat tartanak Olaszországban. Az ország jelenleg is sok gazdasági-társadalmi problémával bír, nem sikerült teljesen kilábalni a 2008-as válság okozta sokkból. Ez pedig lecsapódik a politikában is – a baloldal gyengülése és az euroszkeptikusok megerősödése tisztán látható tendencia, ami ezen a választáson azonban patthelyzet kialakulásával fenyeget.

Nehéz finomítani azt a tényt, hogy az olaszok nem éppenséggel a stabil kormányaikról ismertek - az Olasz Köztársaság 1946-os kikiáltása óta 28 kormányfő 72 év alatt 64 kormányt emésztett fel. A jelenlegi kormányfő, Paolo Gentiloni 2016 decembere óta van hatalmon, miután az előző miniszterelnök, Matteo Renzi lemondott tisztségéről alkotmányos reformtervezetének népszavazáson történő elutasítása nyomán.

A sok kormányalakítás annak is köszönhető, hogy (magyar mércével mérve főleg) sok párt van jelen a parlamentben, így ritkán van egy vagy két pártnak egyértelmű kormánytöbbsége. Ezért sok pártot kell bevonni a kormánykoalícióba, ami így meglehetősen ingatag, akár egy-két párt kilépésével is elveszhet a többség.

A jelenlegi választáson alapvetően három erőcentrum van: az Öt Csillag Mozgalom (Movimento 5 Stelle - M5S) euroszkeptikus párt; a jobbközép koalíció, amiben megtalálható a Silvio Berlusconi fémjelezte Forza Italia, a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia és a szintén euroszkeptikus Lega Nord; illetve megméretteti magát a balközép szövetség is, aminek egyértelműen meghatározó pártja a Demokrata Párt (Partito Democratico - PD), amely jelenleg a miniszterelnököt adja.

Nézzük meg először a balközepet: a pártelnök és az erős ember még mindig Matteo Renzi, aki – ha uniós szemszögből nézzük – tökéletes partner lenne Emmanuel Macronnak az eurózónára és egyáltalán az EU-ra vonatkozó reformtervei véghezviteléhez. A belpolitikára vonatkozóan Renzi óvatos gazdaságpolitikát ígért, ami a GDP 130%-ára rúgó olasz államadósság fényében nem egy rossz gondolat. Emellett komoly családtámogatást (Olaszországban egy szülőképes nőre körülbelül 1,4 gyermek jut a Világbank 2016-os adatai alapján) és azt is ígérte, hogy minden biztonságpolitikára költött euróra egy kultúrára költött euró jut.

Matteo Renzi (Demokrata Párt) ex-miniszterelnök
Forrás: Termometro Politico, https://www.termometropolitico.it/1245677_matteo-renzi-premier-ombra.html

A jobbközép pártszövetség Magyarországon is ismert húzóneve a híres-hírhedt Silvio Berlusconi, aki pártja, a Forza Italia listavezetőjeként szerepel a választásokon. Fontos megjegyezni azonban, hogy még ha meg is nyerné a választást, nem lehetne miniszterelnök: 2013-ban adócsalás miatt elítélték, amivel az olasz korrupcióellenes törvények alapján a Szenátus automatikusan eltiltotta 6 évre közhivatal viselésétől. Berlusconi azt ígéri választóinak, hogy egyszerűsítené az adórendszert, egykulcsos adót vezetne be, így mindenkinek egységesen 23% jövedelemadót kellene fizetnie. Tervét szövetségese, a Lega Nord is támogatja, bár ezt alacsonyabb adókulccsal képzeli el.

Az Öt Csillag Mozgalom a többiektől eltérően egyedül méretteti meg magát. Listavezetője, Luigi di Maio már enyhített a szélsőségesen euroszkeptikus retorikán, ami megalakításától kezdve jellemezte a pártot, hogy nagyobb támogatottságot érhessen el – már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az euró használatáról.

A bevándorlás, ami komolyan sújtja Olaszországot, természetesen a kampányban is fontos téma. A jobbközép pártszövetség álláspontja a kérdésben a szigorú határvédelem mellett az, hogy az adott országokban, helyben kell segíteni, ott kell megakadályozni, hogy a menekültek elinduljanak, míg a már Olaszországban lévő, illegálisan ott tartózkodókat pedig visszaküldenék hazájukba. A M5S hívószava a kérdésben a „zéró partraszállás”, de ezt szintén a helyben való támogatásokkal képzelik el. Emellett a beérkező menekültek automatikus, európai szintű elosztását, és a menekültkérelmek egyszerűbb és gyorsabb elbírálását ígérik. A PD szintén támogatja a helyben segítés tervét, fejlesztene az uniós elosztási mechanizmuson, illetve felvenné a harcot az emberkereskedelemmel, folytatná az emberek kimentését a Földközi-tengeren imbolygó bárkáikról, és védelmet nyújtana a háborúk és üldöztetések ellen menekülők számára.

Balról jobbra: Giorgia Meloni (Fratelli d’Italia), Silvio Berlusconi (Forza Italia) és Matteo Salvini (Lega Nord)
Forrás: repubblica.it, http://www.repubblica.it/politica/2018/01/06/news/arcore_berlusconi_meloni_salvini-185956273/

A menekültkérdésen felül több egyéb probléma is akad Olaszországban. Érintettem már a magas államadósságot, de a gazdasági-pénzügyi jellegű gondok nem merülnek ki ebben: ide sorolható a nehéz helyzetben lévő, és sok rossz hitellel rendelkező olasz bankrendszer; az alacsony gazdasági növekedés, főleg a déli régiókban, illetve a magas, 2017 végén 10,8%-os munkanélküliségi ráta, ami a fiatalok körében még magasabb, 32,2% (Istat, 2017 decemberi eredmény). Emellett pedig aggasztó a már említett alacsony termelékenységi ráta, ami komoly népességfogyást eredményez az országban.

Mindezek a gondok megmutatkoznak a győzelmi esélyekben is. A legutóbbi adatok február 16-án jöttek ki, Olaszországban ugyanis a választások előtt két héttel nem tehetnek közzé új közvéleménykutatásokat. Az eredményekből kitűnik, hogy sokan Renzit és a baloldalt okolják az ország nehéz helyzetéért: a közvéleménykutatók 28% köré teszik a balközép, és 21% köré a PD támogatottságát a biztos pártválasztók körében.

Ennek nagyon úgy tűnik, hogy a jobbközép lesz a legnagyobb nyertese. A pártszövetség 35%-on állt akkor, a két legerősebb párt, a Forza Italia és a Lega Nord körülbelül 18 és 10-11%-ot képviselt.

A M5S szintén sokat erősödött 2013 óta: a párt egyedül képes maga mellé állítani a szavazók 28-29%-át, amivel messze a legerősebb párt. Szövetségesek nélkül ez azonban kevés lehet. Annál is inkább, mert február vége felé kirobbant egy kisebb botrány a M5S pár parlamenti képviselője körül, ugyanis különféle visszatérítésekkel, együttesen több tízezer eurót tettek zsebre. Ez azért különösen probléma az Öt Csillag Mozgalom esetében, mert a párt a régi pártok ellenében a tisztességre, becsületességre építette fel magát.

Luigi di Maio (Öt Csillag Mozgalom)
Forrás: Financial Tribune, https://financialtribune.com/articles/world-economy/71710/italy-mp-says-euro-referendum-is-last-resort

Azonban még ha ki is egészítjük a listás adatokat az egyéni képviselői mandátumokkal, még akkor is azt kapjuk, hogy egyik pártnak sem lesz meg a többséghez szükséges szám. Így pedig Olaszországban nehéz helyzet alakulhat ki, ugyanis vagy kisebbségi jobbközép kormány fog alakulni, vagy kénytelen lesz a két pártszövetség lenyelni a keserű pirulát, és összefogni egymással, a M5S ugyanis teljesen szalonképtelen pár. Bárhogyan is legyen, a politikailag instabil kormány kialakulásának lehetősége újra ott lebeg Olaszország feje felett, ami sem az országnak, sem az Európai Uniónak nem jó kilátás.

Németh Olivér