Vélemény: Utolsó figyelmeztetés az EU-nak

2011. március 06.

A jelenleg is zajló észak-afrikai és közel-keleti forradalmak teljességgel felkészületlenül érték az Uniót – szerencse a szerencsétlenségben, hogy egyelőre „csak” Líbiában alakult ki polgárháború. Az integrációnak le kell vonni a tanulságot a mostani eseményekből, miszerint Európát olyan biztonsági kihívások érhetik a mediterrán térségből, amelyekre egyelőre képtelen választ adni, nemhogy ezeket megelőzni. Ezért az európai kül- és biztonságpolitika terén azonnal magasabb sebességre kell kapcsolni.
 
Az algériai polgárháború óta a legnagyobb felfordulás zajlik jelenleg az észak-afrikai régióban, amely teljesen újrarendezi a térség erőviszonyait. Az „arab ébredés” váratlanul érte Európát, olyannyira, hogy a régióval hagyományosan szoros viszonyt ápoló Franciaországot is teljesen felkészületlenül érték a tüntetések és az évtizedek óta stabilnak hitt rendszerek bedőlése. Éppen ezért az EU mindeddig csupán bénultan követte figyelemmel az eseményeket, ha nem számoljuk azt a néhány lagymatag nyilatkozatot, amelyeket az egyes országok vezetői tettek az utóbbi hetekben. Mindez azonban elfedi a valódi problémát, amely a következő: az Európai Unió teljességgel képtelen kezelni a határaitól alig pár száz kilométerre zajló lázadásokat és a bukott államok rémével fenyegető folyamatokat.
 
("Szerepkeresés", forrás: www.economist.com)
 
Az európai szomszédságpolitika kimondott célja (a mediterrán térség felé mindenképpen) a partnerországok stabilitásának biztosítása és az ottani népesség „lekötése” a dinamikusan fejlődő gazdaságokkal, így megakadályozva a nagyarányú népességmozgást, amely túlterhelné Európa már most is erősen limitált befogadóképességét. Most azonban megmutatkozott az eddigi politika totális kudarca. Nemcsak, hogy ezek a rezsimek képtelenek a népességük elégedettségének garantálására, de a konfliktusok elől menekülő tömegek előre is könnyen megjósolható módon felénk vették az irányt és Olaszországban keresnek menedéket a hazai bizonytalanság elől. A polgárháborúba merülő Líbiából százezrek indultak el a szomszédos országok felé, és nyilvánvaló céljuk az, hogy a viszonylagosan prosperáló Európai Unióba vegyék az irányt. Ez azonban nem opció, Európa megtelt.
 
A mostani események azonban minden bizonnyal hamarosan lecsillapodnak, a most kialakulóban lévő egyensúly valószínűleg ugyancsak nem lesz tartós és mindenképpen számítani kell az újabb felfordulásokra, mivel az új kormányok se lesznek képesek megoldani a dinamikusan szaporodó népesség elhelyezkedési és egyéb nehézségeit. Inkább előbb, mint utóbb számítani kell arra, hogy a durván 210 milliós népességgel rendelkező észak-afrikai régióban a mostani líbiai eseményekhez hasonló polgárháborús állapotok jönnek létre. Akkor pedig, ha jelenleg a hat és fél milliós Líbiából százezrek szándékoznak Európába jönni egy békésebb élet reményében, az EU-nak fel kell ismernie, hogy legközelebb milliók igyekeznek majd bármi áron idemenekülni és így elárasztani az Unió déli tagállamait. Ez a századunk egyik legkomolyabb biztonságpolitikai fenyegetése, mivel Európa képtelen befogadni ezeket a néptömegeket.
 
A fentebb vázolt kihívás miatt az Európai Uniónak azonnali hatállyal felül kell vizsgálnia a Mediterrán régió déli államainak irányába követett eddigi szomszédságpolitikáját. Bebizonyosodott, hogy az autokratikus, de kevéssé hatékony rezsimek támogatása nem elég ezen országok stabilitásának biztosításához, tehát sokkal intenzívebb felelősségvállalásra van szükség az EU részéről Észak-Afrika államaiban. Ennek a szerepnek a betöltése nem lesz olcsó és a legkevésbé sem lesz kényelmes az európai politikusok számára. A belső problémák mellett azonban fel kell ismerni, hogy egy újragondolt és hatékony déli szomszédságpolitika nélkül az Unió a következő tíz évben végveszélybe kerülhet a soron következő újabb arab forradalmi hullám hatására. A nem cselekvés sokkal többe fog kerülni, mint az arab rezsimekbe való aktív beavatkozás, amelynek a népesség elégedettségét kell legfőképpen megcéloznia, a demokratikus intézmények fokozatos fejlesztése és munkahelyteremtésen keresztül. Az Európai Unió nem várhat az Egyesült Államok áldásos tevékenységére, hiszen a két hatalom egymással nem megegyező érdekeket képvisel, és a frontvonalon Európa áll. Éppen ezért a mostani események sokkal inkább áldásként hatnak, mint átokként, mivel viszonylag kis téttel az európai döntéshozók ízelítőt kaphattak abból, hogy milyen fenyegetéseket rejt a déli szomszédság. A kérdés az, hogy ezt a figyelmeztetést az EU a szívére veszi-e és hajlandó-e koherens és nagyvonalú segítséget nyújtani a tágabb közel-kelet államainak, vagy pedig a mostani forradalmi hullám lecsengése után újra a homokba dugja a fejét. A saját, jól felfogott érdekünkben meg kell kongatni a vészharangot és a stabilitás felé terelgetni a déli határaink mentén elterülő államokat. Az európai országok és az Unió túlélése függ ettől a döntéstől.

 

Csepregi Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr92714821

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A puha erő Észak-Afrikában 2011.03.08. 10:17:07

Egy évtizedek óta szunnyadó vulkán hirtelen kitöréséhez lehet hasonlítani az észak-afrikai despotikus rendszereket elsöprő, illetve megrendítő arab népmozgalmakat. A tűzhányó a külső szemlélő számára látszólag mozdulatlan és megingathatatlan, ám a mély...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

T mint T 2011.03.07. 16:44:33

Valóban. De mégis, konkrétumok?
Ugyan hogy tudna épp Európa (öregedô társadalom, munkanélküliség, épp bedôlô büdzsék, euro-válság, stb.) munkahelyeket és stabilitást teremteni egy 210 milliós, rohamosan szaporodó, szegényebb szomszédnál?
Eddig sehol nem mûködik a demokrácia náluk, ezt se felejtsük el!
Bocs, ha szkeptikus vagyok, és valóban ideje lenne a CFSP-t tökösebbre venni, de konrétan HOGYAN?!

minafoto · http://www.minafoto.hu 2011.03.07. 16:46:01

A nagy bürokratikus EU vízfej mire megmozdul, a folyamatok lezajlanak...

Alapvető élelmiszer 2011.03.07. 17:25:44

@minafoto: Sajnos én is ettől félek. Amíg Amerika vagy Japán meg tudja oldani, hogy területét ne árasszák el menekültek, addig Európában még mindig ott tartunk, hogy "multikulti" meg "be kell fogadnunk mindenkit".
Ez a politika nem most, hanem már évekkel ezelőtt megbukott, csak eddig volt egy kialakított pufferzóna, ahol a nemkívánatos elemeket gyűjtötték (lásd pl. magyarországi menekülttáborok). Most azonban egy olyan hullám érte el abból az irányból a kontinenst, amire egyáltalán nincs felkészülve.

Bajnai Gordon (gordonka) 2011.03.07. 17:29:38

Ja,Európa nem tudja mit csináljon...
...a németek és a franciák együtt szövögetik a terveiket,az angolok kémeket küldenek (le is buknak).
Nyugi,a nagyhatalmak már szervezkednek!

spontan · http://erdekessegek.info 2011.03.07. 17:33:48

Optimistán még azt is lehetne mondani, hogy milyen jó, hogy jön az új munkaerő, legalább majd eltartják a nyugdíjasokat, de európai példákon látszik, hogy ez nem járható út. Az eltérő kultúrájú emberek egymás mellett élése feszültségekhez vezet. A multikulti halott.

Sajnos lehet, hogy úgy fogunk járni, hogy lesz egy csomó menekült a déli államokban, és a többi tagállam, hogy segítsen a teher elviselésében, majd szétosztja egymás közt a bevándorlókat. Kellemes lesz, ha a saját belső szociális feszültségeink mellé még újakat importálunk.

Alapvető élelmiszer 2011.03.07. 18:54:29

@spontan: Jaja. Sok agyhalott EU bürökrata azt hiszi, az afrikaiak azért jönnek, hogy itt majd napi 8 órában termeljenek és bekapcsolódjanak a gazdaságba.
Ehelyett, ahogy az évekkel ezelőtti párizsi gyújtogatás mutatja, 99%-uk irigy kutyaként tekint a burzsuj Európára, ahol mindenki csak kizsákmányolni akarja őket, ezért meg kell őket büntetni.

Ha van erő tüntetni Líbiában, legyen erő ott maradni is.