Megvétózná Vargas Llosa meghívását a világhírű könyvvásárra az argentin értelmiség: Argentínában áprilisban rendezik meg a spanyol nyelvű országok egyik legjelentősebb könyvvásárát, melynek ünnepélyes megnyitására Mario Vargas Llosát, 2010 irodalmi Nobel-díjasát kérték fel. A szervezők döntése azonban éles vitát váltott ki az argentin értelmiségi- és politikai körökben. Bár tény, senki sem Vargas Llosa irodalmi pályafutását kérdőjelezte meg, hanem sokkal inkább politikai hitvallását kifogásolták. Vargas Llosa ugyanis 1990-ben a perui elnökválasztás legfőbb esélyesének számított, ám a japán származású populista Alberto Fujimori végül a választás második fordulójában meglepetésszerű győzelmet aratott. Vargas Llosa habár ma már nem vesz részt aktívan a politikában, számos alkalommal hangot ad jobboldali-liberális politikai elkötelezettségének, aminek kíváló példája a volt spanyol miniszterelnökhöz, José María Aznarhoz, valamint az aktuális chilei elnökhöz, Sebastián Piñerához fűződő baráti kapcsolata. A történethez az is hozzátartozik, hogy igen gyakran illeti kemény kritikával a kontinens baloldali vezetőit. Az Argentin Nemzeti Könyvtár igazgatója, Horacio González ebből kifolyólag elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan személy nyissa meg a 37. Buenos Aires-i Könyvvásárt, aki Cristina Fernández elnöki teljesítményét egy az olasz Corierre dela Sera napilapnak adott 2009-es interjújában totális katasztrófának minősítette. Az elnökasszony ugyanakkor higgadtan reagált az ügyre, hangsúlyozta, hogy a véleményszabadság a rendezvény legfőbb értékeinek egyike, melynek jegyében mindenkit megillet a szabad vélemény nyilvánítás joga, ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy a rendezvény középpontjában továbbra is az irodalom és nem a politika áll majd.
Chilei emlékezés: A közelmúltban volt pont egy éve annak, hogy Chilét a Richter-skála szerinti 8,8 erősségű földrengés rázta meg, melyet a hajnali órákban még a földmozgásnál is több halálesetet okozó cunami követett. A dél-amerikai országban hajnali 3.34-kor Sebastián Piñera elnök jelenlétében emlékeztek meg az ország történetének egyik legnagyob természeti katasztrófájának áldozatairól. A virrasztás azonban nem zajlott problémamentesen. Egyfelől a napokban több erős (6-os erősség körüli) földmozgás borzolta a kedélyeket, másfelől az ellenzék a helyi lakosokkal kiegészülve tüntetést szervezett, ugyanis elégtelennek vélik az újjáépítés menetét. A chilei elnök szerint az infrastruktúra rekonstrukciójának 50 százaléka megtörtént az elmúlt év során, ezt az adatot azonban nemcsak az ellenzék, de a lakosság is szkeptikusan fogadta. A történelem egyik legnagyobb volumenű földrengése a legjelentősebb károkat a Chile déli részén fekvő Bío-Bío régióban, azon belül is Constitución és Talcahuano városában okozta. Utóbbi polgármestere határozottan cáfolta Piñera elnök, az újjáépítés mértékére vonatkozó állítását és figyelmeztetett, hogy jelen állás szerint számtalan családnak mobil-házakban, szerény körülmények közt kell a telet átvészelnie. A földrengés mintegy 220 ezer lakóhelyet döntött romba, 524 áldozatot követelt, több tucat személy tűnt el, továbbá az ország infrastruktúrájában okozott anyagi kárt a Belügyminiszetérium 30 milliárd dollárra becsülte.
Az ENSZ attól tart, hogy hamarosan Peru válik a világ elsőszámú kokacserje termesztőjévé: Bár 1996 óta ezt az előkelő helyet Kolumbia foglalja el, a Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Testület (INCB) legújabb jelentésében arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor hamaronsa Peru lehet a világ legnagyobb illegális kokacserje termesztője. Habár a betelepítés területe második egymást követő évben csökkent a dél-amerikai kontinensen, Peruban és Bolíviában negyedik éve folyamatosan emelkedik az ültetvények száma. Kolumbiában eközben jelentős, mintegy 16 százalékos csökkenést regisztráltak. A helyzet azonban még itt is aggasztó, tekintve hogy 2009-ben itt foglalták le a legnagyobb arányú kokaint (200 tonna). A jelentés kiemeli továbbá Ecuador és Brazília növekvő szerpét a kábítószerkereskedelemben, annak ellenére, hogy az illegális szállítmányok fő kiindulópontja továbbra is Venezuela. Fogyasztás tekintetében a déli országok, vagyis, Uruguay, Chile és Argentína növekvő tendenciájára figyelmeztet az ENSZ. Pontos adatokkal ugyan nem szolgált a jelentés, de a világ kokainfogyasztásának 10-20 százalékát a Déli kúp regió országainak tulajdonítják.
Völgyi Csilla
