Oszama bin Laden még napokkal a hivatalosan bejelentett halálhíre után is a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A szaúdi sejk halálával kapcsolatos óriási érdeklődés is egyértelműen jelzi, hogy a terroristavezér befolyása és hatalma nemcsak az Egyesült Államokban, de az egész világon hihetetlen méreteket öltött. Barack Obama számára az Al-Kaida vezetőjének halála a jövő évi elnökválasztás várható győzelmét jelenti. Ennek oka azonban már nem bin Laden halálának politikai következményeiben, hanem az Egyesült Államok belpolitikájában keresendő.

 

Május 2-a előtt ugyanis Barack Obama népszerűsége a mélypontjára jutott. A CBS / The New York Times áprilisi felmérése szerint az ország lakossága meglehetősen borúsan látta mind az ország, mind a gazdaság helyzetét. A megkérdezettek 39 százaléka szerint a gazdaság folyamatosan egyre rosszabb helyzetbe kerül, márpedig ez 13 százalékos  növekedés az elmúlt hónaphoz képest. Emellett a lakosság 70 százaléka szerint az ország rossz irányba halad, a felelősség mind Barack Obamát, mind a Kongresszus republikánus képviselőit terheli. A lakosság 50 százaléka ráadásul összeségében is elégedetlen az elnök politikájával.

 

(Obama bejelenti bin Laden halálát, f: www.guardian.co.uk)

 

Oszama bin Laden halála tehát, nem meglepő módon, jelentősen megváltoztatta ezeket a számokat. Az általános eufóriában Barack Obama neve legalább annyiszor hangzott el, mint a terroristavezéré. Az elnök bejelentési beszédét több fórumon is elemezték, a nemzetközi médiában pedig – ahol mindig is pozitív volt az elnök megítélése – még inkább összekapcsolták az elnök nevét bin Laden meggyilkolásával. Nem meglepő, hogy a szaúdi sejk halálának bejelentése óta – az egyik legfrissebb felmérés szerint – az elnök népszerűsége rohamosan megnőtt: az Egyesült Államok lakosságának már 56 százaléka elégedett a teljesítményével. Elsősorban a republikánusok és a függetlenek körében javult jelentősen az elnök megítélése (a republikánusoknál 15-ről 24 százalékra emelkedett egy hét alatt!), mindemellett még a demokraták körében is nőtt az elnök támogatóinak száma. (további adatok: itt)

 

Nem kérdés azonban, hogy az elnök népszerűségének emelkedése átmeneti. A közeljövőben ez attól függően változhat, hogy vajon bekövetkezik-e al-Kaida bosszúja valamilyen terrorcselekmény formájában, vagy pedig érezhetően javul az ország biztonsága. A lakosság 52 százaléka szerint a következő néhány hétben várható egy nagyobb támadás, ugyanakkor hosszú távon javulni fog a biztonsági helyzet. Ameddig valós marad egy terrortámadás veszélye, addig vélhetően folyamatosan aktuális téma marad a biztonsági helyzet, ez pedig szinten tartja Obama népszerűségét. Az elnökválasztás 2012-ben azonban az év végén lesz, márpedig akkor már várhatóan jelentős mértékben csökken a közvélemény érdeklődése bin Ladennel kapcsolatban (2001 óta a biztonsági helyzet jelentősége folyamatosan csökkent a választók körében), helyét újra a gazdaság helyzete veszi át. Ezzel némiképp időt nyert Obama, hiszen a gazdaság állapota bár javul, azért továbbra sem áll biztos lábakon. Sőt, annak ellenére, hogy a munkanélküliség elkezdett csökkenni (áprilisban 8,8 százalékon állt), a lakosság 80 százaléka szerint a gazdaság rossz, vagy nagyon rossz állapotban van.

 

("Hosszú út vezetett idáig - Obama népszerűsége", f: www.cbsnews.com)

 

Obama győzelmi esélye, mindettől függetlenül, vagy éppen emiatt, mégis jelentősen megemelkedett: bin Laden halálával (másként értelmezve meggyilkolásával) ugyanis az elnök kifogta a szelet a republikánusok vitorlájából. Korábban ugyanis a Konzervatív Párt egyik kedvenc elnökválasztási témája volt a demokrata elnökök határozatlansága, tétovasága, a biztonságpolitikai döntések átgondolatlansága. A jövő évi elnökválasztásban – bár ellentmondásos téma lesz az afganisztáni kivonulás, valamint a líbiai beavatkozás is – minden külpolitikai kérdés Obamának fog kedvezni. Éppen ezért a republikánusok megpróbálják majd a gazdaságra terelni a témát. A gazdasági helyzetben pedig az elnök szerepe kisebb, itt már a – republikánus többségű – Kongresszus is jelentős tényező. Összességében tehát minden a Kongresszusban dől el, a jövő évi elnökválasztás kimenetele a költségvetési problémák megoldásától függ, de a labda ezzel a republikánusok térfelére került.