Vasárnap választanak új parlamentet Lengyelországban, és a közvélemény kutatásokat figyelve azt vehetjük észre, semmit sem vehetünk biztosra az eredmények megjósolásakor. Bár egyes intézetek szinte egybehangzóan állítják, hogy a jelenlegi kormány folytatni fogja megbízatását, olyanok is akadnak, melyek alig pár százalékos eredménykülönbséget vizionálnak. Donald Tusk miniszterelnök pártja, a Polgári Platform (PO) az elmúlt négy év során folyamatosan magas támogatottságot élvezett a társadalom részéről, mely nem szokványos az inkább hullámzásokkal és változásokkal teli helyi belpolitikai életben. Sikerük minden bizonnyal gazdaságpolitikai stratégiájuknak köszönhető, amelynek eredményeképp Lengyelország volt az egyetlen olyan ország az EU-ban, amely nem esett áldozatul a 2009-es gazdasági válság által generált recessziónak. Tusk nem véletlenül a folyamatosság jelszavával indult neki a vasárnapi választásoknak.

 

(Csak a színek egyeznek - Tusk és Kaczynski, f: www.wracanowe.pl)

 

Mindezek ellenére erősödő pozícióba került a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS), amelynek vezetője nem más, mint Jaroslaw Kaczynski, a nemrég repülőgép szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski elnök ikertestvére, és egyben volt miniszterelnök. Ő egy teljesen más karakter, mint a jelenlegi kormányfő: radikális külpolitikai megnyilvánulásaitól jelenleg is hangos a nemzetközi sajtó. Legyen szó a szmolenszki baleset körülményeinek orosz kivizsgálásáról, vagy a német befolyás – véleménye szerint – túlzott erősödéséről, a pártelnök nem rejti el véleményét. A választási eredményeikre pont egy ilyen kijelentése lehet a legrosszabb hatással, nemrég ugyanis interjúja során újra kijelentette, hogy Németország hosszú távú célja, hogy Lengyelországot teljesen a saját érdekszféra alá vonja. Egyértelmű, hogy Berlin elutasította a vádakat, és hogy a lengyel külügyminiszter és jelenlegi miniszterelnök azonnal felszólította Kaczynski-t, hagyjon fel az ország legnagyobb gazdasági és politikai partnerének támadásával. Ezen kijelentések ellenére a PiS vezetője egy igen kiegyensúlyozott kampányt vitt végig az elmúlt időszakban, így valószínű, hogy jó eredménnyel fogják zárni a hétvégét.

 

Az azonban valószínűsíthető, hogy kormányra kerülésükre kevés az esély. A kisebb pártok vezetőinek kijelentése alapján ugyanis arra lehet következtetni, hogy még ha a Jog és Igazságosság is végezne az első helyen most vasárnap, akkor sem tudna kényelmes többséget szerezni a Polgári Platform és szövetségese, a Lengyel Parasztpárt (PSL) ellenében, ugyanis a PiS-el jelenleg egy párt sem kíván koalícióba lépni. Az előzetes számok alapján pedig reálisabbnak tűnik egy erős ellenzéki szerepkör a következő ciklusra. Ez a szituáció azonban még korántsem nyugtathatja meg Tusk-ot és pártját, mivel így előfordulhat, hogy a PSL mellett más koalíciós partnereket is be kell venniük a kormányba, megnehezítve a gazdasági reformstratégia folytatását. Ez a fajta bizonytalanság pedig a legutolsó dolog, amire most Lengyelországnak a jelenlegi piaci helyzetben szüksége van. Főleg, hogy úgy tűnik, a gazdasági válság Európában – és a világban – még korántsem ért véget, sőt, akár egy második, nagyobb hulláma is várható a közeljövőben. Nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy a lengyelek egyre közelebb kerülnek az EU vezető államaihoz, így szintén kérdéses, milyen hatással lenne ezekre a stratégiai pozíciókra a már emlegetett hevesebb, új irányvonalat követő külpolitika. Vasárnap a lengyel választóknak ezeket az átfogó kérdéseket is szem előtt kell tartaniuk a belpolitikai csatározáson és eredményeken kívül.