Rövid kampány, 14 jelölt, lefutottnak tűnő első, izgalmasabbnak ígérkező második forduló – címszavakban ez történik a hetekben északi szomszédunknál. A miniszterelnök, Robert Fico nyomában egy független jelölt, Andrej Kiska lohol, a magyar jelölt esélytelen, de büszke indulására. Szlovákiában szombaton tartják az elnökválasztás első fordulóját.
Ivan Gašparovič jelenlegi elnök tavaly decemberben 2014. március 15-re írta ki utódja megválasztásának első fordulóját – amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok legalább felét, két héttel később második fordulóra kerül sor, ahova az első két helyezett jut tovább a most hétvégi körből. Hivatalosan igen rövid a kampány szomszédunknál: február 28-án reggel 7 órától március 13-án reggel 7 óráig tart, azaz a szavazást 48 órás kampánycsend előzi meg. A 14 jelölt közül a legutolsó közvélemény-kutatási adatok közül két jelöltnek van reális esélye a továbbjutásra: a jelenlegi miniszterelnök, Robert Fico áll az élen (a Polisnál 37,8 százalék, a Focusnál 35), őt Andrej Kiska követi (26,4 százalék, illetve 23,8). A többi jelölt erősen lemaradva követi az éllovasokat, legközelebb Milan Kňažko áll hozzájuk 11,2 százalékkal. A magyar jelölt, Bárdos Gyula (Magyar Közösség Pártja) a hatodik 4,5 százalékkal, a Híd-Most által támogatott Pavol Hrušovský 0,7 százalékponttal előzi meg őt. Érdemes azonban a látszólag egyértelmű adatok mögé nézni.
("A két esélyes" - Kiska és Fico, f: www.cas.sk)
A legesélyesebbnek tartott jelölt a jelenlegi miniszterelnök, Robert Fico, a Smer elnöke – ő talán olvasóink körében is a legismertebb jelölt. Második miniszterelnöki ciklusát kívánja megszakítani, és lezárni az elnöki székbe való átüléssel. Amennyiben ez sikerül neki, érdekes helyzet alakul ki, hiszen új kormányfőt kell találni – ez valószínűleg már megtörtént a párton belül (az utóbbi időben több helyen Robert Kaliňák belügyminiszter nevét lehetett olvasni) –, ami valószínűleg maga után vonja a kormány átalakítását is. Vajon miért éri ez meg a Smernek, és főleg Ficónak? Egyes vélemények szerint a jelenlegi kormányfő egy félelnöki rendszert hozna létre, saját elnöki jogai kiszélesítésének megszavaztatásával, arra való hivatkozással, hogy a közvetlenül megválasztott államfőt szélesebb jogkörök illetik meg, mint a parlament által választott elődökét. Fico látszólag jól sakkozik egyelőre, semmilyen vád, botrány nem tudja igazán megingatni vezető pozícióját.
Ki is mi akadályozhatja meg mégis tervei végrehajtásában Robert Ficót? Jelenleg úgy tűnik, legfőbb vetélytársa az indulását elsőként (már 2012 októberében) bejelentő Andrej Kiska, aki függetlenként indul hétvégén. A milliárdos nagyvállalkozó három évvel ezelőtt lemondott tulajdonáról cégeiben, és megalapította a Jó Angyal segélyszervezetet, amellyel főleg szegény sorsú szülők súlyosan beteg gyermekek támogatja, majd tavaly nyáron ennek vezetését is átadta feleségének. Népszerűségének az lehet az oka, hogy a választók az elmúlt két évtizedben kiábrándultak a hagyományos politikai pártok jelöltjeiből, és inkább adják szavazatukat egy független, civil jelöltre. Ugyanakkor pont ez utóbbi tulajdonságai lehetnek hátrányára: egyes vélemények szerint valós támogatottsága alacsonyabb a mértnél, és olyan jelölt, akinek ismertsége, beágyazottsága nem mérhető vetélytársaiéhoz, így a második körben a győzelemre nincs esélye Fico ellenfeleként.
(Bárdos Gyula, f: www.mno.hu)
Szlovákia esetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mégoly esélytelen, de valamelyik magyar párt által támogatott jelölteket sem. Bárdos Gyula indításával a Magyar Közösség Pártja azt kívánta hangsúlyozni, hogy a magyarok Szlovákia egyenrangú állampolgárai. Bárdos jelenleg a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális szervezetének, a Csemadoknak az elnöke. Elnökjelöltként tudja, hogy nincs esélye a nagy pártok jelöltjeivel szemben, de büszke arra, hogy Szlovákia történetében személyében első alkalommal indul magyar nemzetiségű jelölt is az elnöki székért. Az MKP országos tanácsa egyhangúan szavazta meg jelöltségét, és a parlamentben is támogatta indulását tizenhat szlovák képviselő. (Az indulás feltétele legalább 15 honatya vagy tizenötezer választópolgár támogatása. A magyar jelölt 46 ezer aláírást gyűjtött össze a megadott határidőig.) A fentiek mellett Bárdos célja a jelöltséggel az volt, hogy az elnökválasztást megelőző időszakban a szlovákiai magyarság helyzete, problémái is kerüljenek be a közbeszédbe és a média figyelmébe.
(Pavol Hrušovský, f: www.parameter.sk)
Bugár Béla pártja, a Híd-Most a Népi Platform jelöltje, Pavol Hrušovský mögé állt be, és meggondolatlanságnak nevezte a másik magyar párt döntését, amikor azt bejelentették decemberben. Akkor úgy nyilatkozott, a számos jobboldali jelölt közül kellő összefogás eredményeként Hrušovský legyőzheti Ficót. Ez a gondolatmenet pár nappal a választás előtt megdőlni látszik. A Szlovákiában szokásos kérdés persze ismét felmerül: mi lehet a hatása a két magyar párt fenti döntéseinek támogatottságukra, illetve egymáshoz való viszonyukra? A közvéleménykutatási adatok érdekesen alakultak az utóbbi egy-két hónapban: januárban a Híd már csak négytized százalékponttal vezetett az MKP előtt, 5,9:5,5 arányban. A Magyar Nemzet Online már Bugár Béla bukásáról cikkezett, azonban ismét kinyílt az olló, a Híd 7, az MKP 4,7 százalékon áll. Ennek megfelelően elmondható, hogy a magyar nemzetiségű választókat (is) képviselő pártok támogatottsága egy kisebb megingástól eltekintve nem változott. A felvidéki magyarság is hasonlóan megosztott: egy február végi felmérés szerint az magyar nemzetiségű jelöltre a megkérdezett magyarok alig egyharmada (31,9 százalék) szavazna; jó részük az MKP szavazója egyébként.
A látszólag lefutott verseny végeredménye csak március 29-én fog kiderülni. Egyes vélemények szerint sem Fico győzelme, sem Kiska első fordulós továbbjutása nem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik, így érdemes odafigyelni március 15-én, és két hét múlva is a szlovákiai eseményekre. Mi biztosan ezt fogjuk tenni!
Abelvoszky Tamás
