Láthatóan a végső szakaszába ért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) körüli koalíciós vita. Bár a nagy szakításra végül nem került sor, a pártnak sikerült egy kellemes meglepetést hoznia: női jelöltet nevezett ki a párt élére, így egyben a miniszterelnök-helyettesi és a kulturális miniszteri posztra. Biró Rozália elfogadtatása azonban csak most kezdődik.

Egy vérbeli kompromisszum született a még júliusban kialakuló, a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közti vitában, amelynek hátteréről és lehetséges kimeneteléről előzőleg mi is írtunk. A Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés által feszegetett kisebbségi jogok kiterjesztése kapcsán létrejött koalíciós zsákutca magában hordozta a jelenlegi román koalíció szétesését. A megoldás azonban ennél egyszerűbbre sikeredett: Kelemen Hunor, eddigi pártelnök, miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter lemondott tisztségéről – a kormányból azonban sem ő, sem pártja nem lépett ki. Ráadásul nem kellett meghátrálnia az eredeti céltól, a kérdést szeptemberben parlamenti vitára terjesztik elő, a román kormány pedig ennek eredménye előtt nem tesz aktívan lépéseket a Minority SafePack eltörlése okán létrehozott jogi vita ügyében.

("Előremutató hívószavak" - Biró Rozália, f: www.magyarhirlap.hu)

Kelemen utódjául Biró Rozália érkezett. A 49 éves közgazdász eleinte a kolozsvári egyetemen tanított, majd 2004-től egészen 2012-ig Nagyvárad alpolgármestere volt. Eközben 2005-től igen szépen ívelt felfelé a pályája a párton belül is, 2007-ben már az RMDSZ legfelsőbb döntéshozó szervének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke, 2012-től Bihar megye szenátora. A tetszetős önéletrajz ellenére valójában sem a román társadalom, sem a magyar kisebbség nem fogadta érkezését egyöntetű ovációval. Traian Basescu leköszönőben lévő romániai elnök bejelentette, nem hajlandó aláírni a miniszterelnök-helyettesi, de legfőképp kulturális miniszteri kinevezését, mivel Biró nem beszéli a románt anyanyelvi szinten – ez pedig véleménye szerint elengedhetetlen feltétele a pozícióknak. Ezen meglátásában sokan támogatják román oldalról, a sajtóban több cikk foglalkozott azzal, hogy egy régebbi interjúja során nem tudta értelmezni az egyik román szót, így válasza értelmetlenné vált. Az esetleges nyelvi korlátok mellett van más probléma is Biró jelölésével, ez pedig múltjában keresendő. Sokak szemében ma is kérdéses, miképp halmozta fel nagymértékű vagyonát (erre általában különböző, jól teljesítő vállalkozásainak létével válaszol), és hogy valóban került-e illegális érdekellentétbe, amikor nagyváradi alpolgármesterként átadott egy ingatlant a szintén általa irányított Partium Alapítványnak. Utóbbiról végül a romániai legfőbb bíróság hozott döntést, és mivel a fennálló érdekellentét akkor még nem volt bűncselekmény (a törvényt csak később módosították), így Birót sem lehet visszamenőlegesen elmarasztalni a kérdésben. Jogilag tehát minden rendben, ám az kiderült, hogy ez a választóknak korántsem feltétlen lesz elegendő.

Az RMDSZ és Victor Ponta mindenesetre nem hátráltak meg Basescu első elutasításától. További támogatásuk pedig láthatóan meghozta gyümölcsét, ugyanis az elnök végső soron elfogadta kinevezését – ahogy mondta azért, mert fél, még rosszabb jelöltekkel áll majd elő a kormány. A leköszönő államfő helyét minden valószínűség szerint Ponta veszi át a novemberi választások során, ellenfelei a demokrata-liberális Klaus Johannis, valamint jó eséllyel a már emlegetett Kelemen Hunor lehet az RMDSZ színeiben. Ponta támogatása tehát sokat érhet még a magyar kisebbségi párt számára a koalíciós erőviszonyok alakulásában, több érzékeny ügy tárgyalása (például az új örökségvédelmi törvénykönyv véglegesítése) azonban még alááshatja Biró és az RMDSZ megítélését. Továbbra is kérdéses ugyanis, hogy a fennálló koalíció milyen kohézióval rendelkezik, és hogy milyen kompromisszumok árán érdemes fenntartani azt – sokan vélik úgy, hogy már a mostani kilépés helyetti lemondás is csak azt mutatja, erőtlen, súlytalan a párt szerepe a kormányban. Fennáll a veszélye, hogy egy új miniszterelnök megjelenése mindezt tovább gyengítheti, és Ponta kompromisszumkészsége (valamint az, hogy például a székely honvédek hősiességét méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepén) már inkább a közelgő elnöki, mintsem a jelenlegi feladatköröknek és felelősségnek szól.

("Egy szép barátság kezdete?" - Biró és Orbán, f: www.erdon.ro)

Akárhogy is, az már látható, hogy a magyar külügy nagymértékben erősíteni szeretné a Romániával való kapcsolatokat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke legutóbbi interjújában kitért arra, hogy kiemelten fogják kezelni a két ország kapcsolatának javítását célzó lépéseket. Ebben nagy feladatot kap majd az ottani magyar nagykövet, Zákonyi Botond, aki az idei év elején foglalhatta el bukaresti állomáshelyét (nem kis várakoztatás után). Zákonyi viszont óriási előnnyel indulna céljai elérésében, ha az RMDSZ fontos szerepet tudna játszani továbbra is a romániai politikában – nem véletlen, hogy a Fidesz-KDNP és a magyar kisebbségi párt között továbbra is egyre szorosabbra fűződnek a kapcsolatok. Biró Rozália tehát nagy feladatok előtt áll, mind törvénykezési, mind saját maga elfogadtatásának szintjén, büszkeségre azonban már most is van ok: ő az első magyar nő, aki ilyen magas posztot lát el egy kormányban – még ha ezt Romániában is kellett, hogy megéljük.

Mészáros Tamás