Hillary Clinton volt külügyminiszter elektronikus levelezési szokásai, és az ebből adódó bonyodalmak a múlt héten még viharnak tűntek egy pohárnyi vízben. Mára azonban, ez az elsőre sokak által komolytalannak bélyegzett ügy, fajsúlyos belpolitikai botránnyá duzzadt az Egyesült Államokban. Bár a legfrissebb felmérések szerint a Clinton mögüli kivonulást sem a potenciális választók, sem a tehetős támogatók nem fontolgatják, az eddig stabilnak tűnő indulása bizonytalanabbá vált. Főleg, ha képtelen lesz megnyugtató válaszokat adni a felmerült kérdésekre.
Múlt hét elején robbant az amerikai médiában a hírbomba: Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki a Barack Obama személyében az ország számára jelenleg is elnököt adó Demokrata Párt első számú és egyetlen valódi jelöltje a következő elnökválasztáson, hivatali ideje alatt párhuzamosan használta a Külügyminisztérium hivatalos elektronikus levelezési rendszerét, valamint privát e-mail fiókját. Ez persze önmagában még nem lenne gond, sokan tettek így elődei közül is – például Colin Powell, aki 2001 és 2005 között irányította a szervezetet az ifjabb Bush elnöksége alatt. Jelentős probléma azonban, hogy Clinton nem csak a családjával, barátaival és mondjuk a jógaóráival kapcsolatban levelezgetett a saját stábja által kezelt fiókján keresztül, hanem állítólag fontos, akár nemzetbiztonsági ügyekben is. Erre utal az is, hogy a friss adatok szerint a Clinton által küldött több mint 62 ezer levél (2009. március – 2013. február időszak) bő felét be kellett szolgáltatnia a minisztérium számára, hogy azok alapos hatósági vizsgálata megtörténhessen. Tény, ezt így még mindig nehéz lenne szenzációs leleplezésnek, Clinton renoméját megsemmisítő botránynak nevezni. Mármint, ha az ember objektíven próbálja megközelíteni ezt az egészet, és nem keményvonalas Republikánus szemszögéből, hiszen ők emiatt Amerika nemzetbiztonsági titkainak kiárusítóját, kínai-amerikai kettős ügynököt, a legborúltabbak pedig magát az Antikrisztust látják Clintonban.
("Az Egyesült Államok következő elnöke?" - Hillary Clinton, f: www.politico.com)
Maradva tehát az ismert információknál: Hillary Clinton az ügy napvilágra kerülése után jó pár napig egyetlen szóval sem reagált a média felvetéseire. Amikor aztán először megtette, erejéből mindössze egy szűkszavú közleményre, valamint egy Twitter-bejegyzésre futotta, majd újra csend következett. A botrány viszont tovább dagadt. A fordulópont végül tegnap jött el, hiszen az ENSZ-ben Clinton sajtótájékoztatót tartott, ahol részletesen beszélt az egész történetről.
Ezen elmondta, hogy a saját fiókja elsősorban személyes levelezéseket tartalmaz a férje és ő közötte, éppen ezért annak tartalmát nem áll módjában teljes egészében nyilvánosságra hozni. (Érdekes fejlemény: Bill Clinton szóvivője éppen tegnap tett nyilatkozott, miszerint a volt elnök mindössze két e-mailt küldött életében, és azt is még elnöksége idején, ugyanis nem kedveli az elektronikus levelezési rendszereket.) Azzal kapcsolatban, hogy milyen volt a saját fiókjának a védettségi foka, aláhúzta, hogy rendkívül biztonságos volt – bár azt, hogy ezt pontosan mire alapozta, mondjuk milyen átfogó vizsgálatra, nem beszélt. Clinton bár többször hangsúlyozta, hogy ismeretei szerint, amit tett, teljesen elfogadható és törvényileg szabályozott, tudnia kellett, hogy ez még sincsen így. Részben, mert hivatalba lépésekor értesülnie kellett róla, mintahogyan az összes minisztériumi munkatársnak, hogy egy 2005-ös belső szabályzat szerint minden hivatalos levelezést a külügy saját fiókján, saját szerverein keresztül kell bonyolítaniuk az ott dolgozó állami tisztviselőknek. Részben pedig azért, mert 2011-ben ő maga küldött tájékoztatást a külszolgálatot teljesítő kollégáknak, hogy kötelező tartózkodniuk minden hivatalos levél privát e-mail fiókon keresztüli továbbításától. (Érdekes fejlemény: Hillary Clinton 2012-ben először durva kritikával illetett egy amerikai nagykövetet, amiért az privát levelező rendszerén intézett hivatalos követségi ügyeket, majd le is váltotta posztjáról az akkori kenyai követségi vezetőt.)
Az egész történetben viszont talán az a legcifrább, hogy a bő 62 ezer levélből, amit Clinton a kérdéses időszakban saját fiókján keresztül bonyolított, és amik közé most már általa is elismerten keveredtek szép számmal hivatalos minisztériumi ügyek is, csak a felét volt hajlandó beszolgáltatni. A Külügyminisztérium tehát mindösszesen ezeknek a tartalmát vizsgálhatja. A fennmaradó 30+ ezer levélről ugyanis Clinton annyit mondott, hogy azok privát jellegűek, így azokat nem hajlandó a minisztérium rendelkezésére bocsátani. Külön csavar lehet viszont, hogy a sajtótájékoztatón a volt külügyminiszter asszony egész pontosan úgy fogalmazott, hogy ezeket a leveleket nem volt miért megtartania – vagyis, könnyen lehet, hogy nem arról van szó, hogy ezek a privát levelek megvannak, de Clinton személyes tartalmuknál fogva nem akarja őket átadni, hanem, hogy már nem is léteznek.
("Beindult a szokásos mémgyár", f: www.youngcons.com)
A fentiek fényében nagyon úgy tűnik, hogy Hillary Clinton, a korábban az egész ügyet bagatellizáló megjegyzések ellenére, eddigi pályafutása egyik legkeményebb botránya elé nézhet. Hiszen a hallgatás, majd zavaros magyarázkodás egyelőre még nem bizonytalanította el a híveit, tehetős pártolóit. Azonban a szerencse és a politikai hűség is forgandó. És lehet, hogy a 2016-os elnökválasztás eleddig egyetlen Demokrata résztvevője a saját bőrén fogja megtapasztalni, hogy mennyire.
Németh Áron Attila
