Fókuszban a Keleti Nyitás politikája

2013. december 10.

A Keleti Nyitás politikája (korábban erről itt írtunk) Magyarország válasza mindarra a világpolitikában, világgazdaságban lezajló folyamatra, amelyet a nemzetközi közösség egyre világosabban tapasztalhat. A doktrína nem egy bizonyos országgal történő kapcsolatfelvételt céloz meg, hanem több, eddig fel nem ismert potenciállal bíró állammal történő stratégiai szövetségek kiépítését jelenti. Azon országok felé irányuló politikai, gazdasági nyitás, amelyek a világgazdasági válságban is meg tudták őrizni stabilitásukat, gazdaságuk bővülni tudott.

Az elmúlt években a nagyhatalmi egyensúly fokozatosan Kína felé billent, az ország gazdasága dübörög, Peking egyre határozottabban alakítja a játékszabályokat a világpolitika színpadán. A magyar kormány felismerte a Kínával történő együttműködés fontosságát, majd a Keleti Nyitással karöltve meghirdette a kettős együttműködés politikáját, melynek lényege, hogy miközben az ország erőfeszítéseket tesz a nyugat-európai szövetségi rendszer, az Európai Unióval történő együttműködés fenntartása érdekében, végig kell vinnie Kínával, mint egyik fő ázsiai partnerével, stratégiai szövetségesével a keleti nyitás politikáját. 2010-ben Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „miért állnánk egy lábon, ha két lábunk van”. Annak ellenére, hogy nyugati zászló alatt hajózunk, keleti szél fúj a világgazdaságban, amely könnyen feldönti a gyenge, kapcsolatait nem diverzifikáló államokat. Kijelentése óta lassan, de biztosan épül a kormány keleti bázisa, melynek egyik kiemelten fontos vetülete a kínai-magyar reláció. Magyarország hongkongi főkonzulátusának újranyitása, a pekingi Magyar Kereskedőház felavatása, Szijjártó Péter a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos közelmúltban történt kínai látogatása során aláírt számos megállapodása – többek között a Huawei Technologies magyar kormánnyal létrejött stratégiai megállapodása, a Wizz Air és a kínai ICBC lízing cége által kötött hitelszerződés, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) létrejövő regionális Konfuciusz Intézet szerződése – mind a Keleti Nyitás sikerességét igazolják. A november végi Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődött együttműködés pedig mérföldkövet jelent a Kína és a régióhoz tartozó országok sok évtizedre visszanyúló együttműködésében.

szijjártó-kína.jpg("A Keleti Nyitás hangja és arca", f: www.kinaon.com)

A magyar vezetés fontosnak tartja a nyugati világtól való gazdasági függés és kiszolgáltatottság csökkentését, a Kelet felé történő külkereskedelmi forgalom bővítését. Jelenleg az ország exportjának döntő hányada az Európai Unióba irányul, amely egy újabb regionális válság esetén negatív irányba mozdítaná el a magyar gazdaságot. Kína mindamellett, hogy az egyik vezető gazdasági nagyhatalom, világpolitikai befolyása meghatározó, rendelkezik a megfelelő tőkével, továbbá az Európai Unióval szemben kialakított külpolitikai alapelvei között szerepel a más ország belügyeibe történő be nem avatkozás. Mindez csábító a magyar vezetés számára. A Keleti Nyitás politikája egyrészt célozza a hasonlóan kedvező magyar arculat kialakítását Peking szemében, másrészt fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy Magyarország adottságai révén a térség országainak sorából messzemenően kiemelkedve tudja teljesíteni a tranzit ország szerepét, Kelet-Közép-Európa kapujaként elő tudja segíteni a kínai expanziót, a kínai áruk EU-ba történő áramlását.

A Kína felől érkező válaszok pozitív képet mutatnak. A központi vezetés szemében Magyarország hű barátként jelenik meg, a köztudatban máig él, hogy – a többi kelet-közép-európai országgal ellentétben – 1949. október 4-én, szinte rögtön a Kínai Népköztársaság október 1-jei kikiáltása után Magyarország elsők között ismerte el országukat. A jó földrajzi adottságok, a Magyarországon élő kínai bevándorlók, letelepültek magas száma (térségben vezető arány) mellett Kína számára kedvező, hogy Magyarország Európai Uniós tagállam, így a bilaterális kapcsolat elmélyítése révén nagyobb befolyást szerezhet vitás kérdéseinek (antidömping, fegyverembargó fenntartása) pozitív irányba történő terelésében. Ha Kína eredményesen megveti a lábát az EU-ban, az nagyban hozzásegítheti azt a szabadkereskedelmi tárgyalások sikerre vitelében. Magyarország további előnyeit bővíti, hogy a V4 országok közül ide érkezik a legtöbb befektetés, a már jelen levő kínai cégek száma a térséget tekintve is hazánkban a legmagasabb. Kína Magyarországot fontos, megbízható partnernek tartja, elismerve a térségben betöltött rendkívül kedvező szerepét, mely az EU tagság mellett a piaci szerkezet, a társadalmi stabilitás tovább emel. Ezt kifejezvén a KKE országok vezetői közül egyedül Orbán Viktor kapott meghívást hivatalos kínai látogatásra, melynek végső dátuma továbbra is egyeztetés alatt áll.

Véleményem szerint tehát a kormány Keleti Nyitás politikája jó irány, viszont azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kínai terjeszkedés végpontját nem Magyarország jelenti, hanem az Európai Unió. Fő nyertese pedig Kína. Tranzit országként mi is profitálhatunk, a kínai beruházások növelik a munkahelyek számát, javítják a gazdaságot, emelik Magyarország láthatóságát a világpolitika színpadán. Országunk olyan adottságokkal rendelkezik, amelyekkel a kelet-közép-európai országok többsége nem. Ezt a kínai vezetés is felismerte, rajtunk múlik, hogy kinyitjuk-e kaput, vagy hagyjuk, hogy más államok tegyék meg helyettünk. Azt, ami a birtokunkban van, kontrollálni is jobban tudjuk, mint azt, ami azon kívül helyezkedik el. Merjünk Kína felé tekinteni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyugati világ és az Európai Unió, amelyhez tartozunk, szintén figyelmet, kompromisszumokat kíván. A gazdasági érdekeknek pedig nem szabad felülmúlnia azt, hogy mit képviselünk, és mi jelenti számunkra az erkölcsi értékeket. Mindig tudni kell nemet mondani, és úgy megtalálni az egyensúlyt Kelet és Nyugat között, hogy egyik lábunk se inogjon meg.

Gyuris Klaudia

Klaudia a DiploMaci blog állandó vendégszerzője, szakterülete Kína és a kínai-magyar reláció elemzése. Alapképzését a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte, jelenleg a Shanghai International Studies University nemzetközi kapcsolatok- diplomácia mesterszakán tanul Kínában. A Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának volt munkatársa.

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr965684160

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.12.10. 12:52:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zöldkabátos (törölt) 2013.12.10. 20:14:38

Bocs hogy ilyen troll-hozzászólással nyitok (egyébkéntnem jellemző rám), de már nem büdösek a komcsik-elnyomók?

kvadrillio 2013.12.10. 20:31:03

Ki, mikor, mennyit, kinek a tudtával csalt?
2013, december 10 - 13:38

Friss hírek
Vezércikk

Nyikos László, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság jobbikos elnöke a NAV-botránnyal kapcsolatban csütörtökre hívta össze a bizottságot, ahol kezdeményezésére meghallgatják Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét.

werNyikos László kezdeményezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő számvevőszéki ellenőrzés végzéséről szóló határozati javaslatot, és az Állami Számvevőszék elnökének meghallgatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2010 óta végzett számvevőszéki vizsgálatok megállapításairól.

Ki volt/van benne?

Mint ismert, Horváth András a Számvevőszéki és költségvetési bizottság Ellenőrző albizottsága előtt (amit a kormánypárti képviselők elszabotáltak) azt mondta: "tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzően együttműködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. (...) A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet."

Az ellenőrző albizottság ülését elszabotáló fideszesek szerint nem a bizottság kompetens az ügyben, viszont a számvevőszéki törvény világosan leírja, hogy a NAV feletti vizsgálatot az ÁSZ végezheti, az ügyben pedig az ellenőrző albizottság tehet fel kérdéseket. Akkor a távolmaradó fideszesek miatt csak konzultációs jelleggel tartották meg a meghallgatást.

Kérdés, az Állami Számvevőszék elnökének személye vajon motiválja-e annyira a fideszes honatyákat, hogy tiszteletüket tegyük a bizottságban. Mindenesetre tegnap Domokos László megszólalt a parlamentben, ahol kérdésre válaszolva azt mondta: az ÁSZ nem nyomozóhatóság, ám ennek ellenére azt többször is hangsúlyozta, hogy az számvevőszék ellenőrzései semmilyen bűncselekményre utaló nyomra nem bukkantak, így vizsgálatot sem indítottak.

Mint ismert, a kitálaló egykori NAV-dolgozó által kavart botrány érzékenyen érinti a politikai elitet: állítása szerint nagyvállalatok ezermilliárd forintos értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A NAV volt munkatársa azt állítja, a problémák 2007-ben kezdődtek, Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese szerint viszont 2004-ben, az uniós csatlakozás, vagyis a határok megnyitása után.

Akárhogy is volt, egyelőre nagyon úgy tűnik, sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek nem fűződik hozzá érdeke, hogy kiderüljön az igazság.

Megkeresésünkre, miszerint a párt ezúttal vajon megjelenik-e a bizottsági ülésen, a Fidesz sajtóosztálya egyelőre nem reagált.

alfahir.hu
..namost.....AKI MAGYAR POLITIKUSKÉNT, SŐT KÉPVISELŐKÉNT CSAKIS SAJÁT ZSEBRE DOLGOZIK ÉS NEM A MAGYAR TÁRSADALOM ÉRDEKEI SZERINT, MENJEN SÜRGŐSEN EL EBBŐL AZ ORSZÁGBÓL !!!
biztos vagyok benne, hogy lesz elég normális magyar ember jelentkező a politikusi pályára, aki megfelelően képviseli majd a magyar társadalom érdekeit !!!!!

szóval... POLITIKUSOK, KÉPVISELŐK ! LEHET SZEDELŐZKÖDNI AZ ORSZÁGBÓL VALÓ TÁVOZÁSHOZH !!!!! :)

c4rtm3n 2013.12.10. 20:41:29

Ha a kormány nem hangolná az EU ellen a közvéleményt hitelesebb lenne a "két lábon állás". Így úgy tűnik mintha az EU helyett Kínában látná az "ideális partnert".

Az EU nem egy jótékonysági szervezet, aki belép annak be kell tartani a játékszabályokat. Ezeket a szabályokat mi is vállaltuk, így be nem tartásuk esetén joggal jelzi azt az EU.

A kínai gazdaság jelenleg szépen fejlődik, legalább is a statisztikák szerint. Vannak problémára utaló jelek, amik ha bekövetkeznek, komoly gondolat fognak okozni (árnyékbankrendszer, ingatlan buborék, népesedés).

Természetesen azt nem vitatom, hogy nyitni kell kelet felé, de nem a nyugati kapcsolatok kárára. Jelenleg a világ legnagyobb gazdasági hatalmának részesei vagyunk, és szerintem elsősorban ezt a kapcsolatot kellene ápolni, és javítani.

C4rtm3n

honapos retek 2013.12.10. 20:52:59

Gyurcsányék is támogatták a kinai kapcsolatot: Itt teljes az egyetértés mindkét tábor között.Az EU nem tünik versenyképesnek kina mindenkit beelöz. Végre egyszer ne nyugatrol várjuk a csodát.Arra eddig mindig ráfáztunk.

bkkzol 2013.12.10. 21:04:25

@c4rtm3n: igen, mindenütt vannak problémák ("árnyékbankrendszer,, ingatlan buborék,népesedés") , de ezek a problémák a "nagy nyugatot" is megviselik. Nem mindegy azért, hogy 3 milliárdos (india, kína) piacon kell megélni vagy egy skanzen kontisenen. Az elemzők rendszerint sértett nyugati bankárok akiknek nagyon fáj, hogy nem szétkokainozott agyú Wall street-i brókerek játszadoznak a kínai, indiai tőzsdéken.

c4rtm3n 2013.12.10. 21:59:31

@bkkzol:
Azok az elemzések azért készülnek, hogy segítsék a befektetőket a döntéshozatalban. Ha az elemzések sértettségen alapulnának, az elemzők elvesztenék a hitelességüket.

Kínának más típusú gondjai vannak mint a nyugatnak, hála az egyke politikának milliós nagyságrendű a férfiak "túlsúlya" a társadalomban, és nagyon sok rossz magas kockázatú hitel van az bankokat megkerülve kihelyezve.

C4rtm3n

gtri 2013.12.10. 23:52:39

A következő megjegyzésem lenne. Ha a fenti cikkben a "Magyarország" és "magyar" szavakat "Románia" és "román" vagy "Szerbia" és "szerb" szavakra cseréljük, akkor ezeknek az országoknak egy elemzője tollából is származhatott volna a fenti összefoglaló.

A szerző semmit, de semmit nem mutatott meg abból, ami alátámasztaná pl. ezt a mondatot:
"hogy Magyarország adottságai révén a térség országainak sorából messzemenően kiemelkedve tudja teljesíteni a tranzit ország szerepét, Kelet-Közép-Európa kapujaként elő tudja segíteni a kínai expanziót, a kínai áruk EU-ba történő áramlását."

Románia miért nem tudja ezt megtenni? Vannak tengeri kikötői és épülnek ott is az utak.
A román vezetés pedig valószínűleg szintén lelkesen támogatja a "más ország belügyeibe történő be nem avatkozás" politikáját. Azt hiszem, hogy a székely nemzeti autonómia ügyében nagyon is egyet tudna érteni ebben Kínával.
Valószínűleg adókedvezmények tekintetében is odatenné magát, ha nagy kínai beruházást lebegtetne meg előtte a kínai állam vagy valamelyik kínai cég. Még egy "szakszervezeti akadékoskodást" nehezítő törvény elfogadása is beleférhet a "rugalmas munkaerőpolitika" szent céljának kialakításába az ügy érdekében.

Szóval mi az, amit a román kormány nem tud megtenni, de mi igen? Pontosan miben vagyunk mi értékesebbek Kína számára mint Románia?

De ugyanezt a gondolatjátékot eljátszhatnánk Szlovákiával vagy éppen Horvátországgal is.

Olyan általános lózungok összefoglalója a fenti írás, amit a világon bármelyik ország elemzője papírra vethetne.
Semmi konkrétum, ami lehetővé tenné a szomszédaink Kína-politikájának és a magyar Kína-politikának sz összehasonlítását és a hasonlóságok vagy éppen különbözőségek elemzését.

Ha a szerző válaszolna a Romániával kapcsolatban feltett kérdéseimre és abból láthatóvá válna, hogy mi miért vagyunk "értékesebbek" Kína számára, akkor az előző bekezdésben tett negatív értékelésemet módosítom, de önmagában a cikk a 70-es 80-as évek "találkoztak a szocialista országok vezetői és kifejezték meggyőződésüket, hogy országaik tovább erősítik kapcsolataikat, szélesítik gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésüket" sokat mondó híreit idézi.

A keleti nyitás sikerességét igazoló példákkal szemben pedig itt van egy olyan, ami nem éppen nagy siker:

"www.napi.hu/magyar_vallalatok/kutba_esik_a_kinaiak_magyarorszagi_oriasberuhazasa.570117.html

2013. november 26., kedd 7:13 Szakonyi Péter
Kútba esik a kínaiak magyarországi óriásberuházása?
Kormányfői megállapodás már két és fél éve van, a beruházásról szóló kormányhatározat pedig egy éve született meg, ennek ellenére még most sincs semmi hír a szolnoki citromsavgyárról. A magyar-kínai közös cég - a BBCA - közben állítólag már elkészítette az évi 60 ezer tonna citromsav előállítására képes gyár megvalósíthatósági tanulmányát és üzleti tervét.
Az évi 100 ezer tonna kukorica feldolgozására képes üzem megépítése lassan halad: a világpiacon jól és jó áron eladható citromsav gyártására hivatott üzemről még 2011. májusában állapodott meg a magyar és a kínai miniszterelnök, ám a közös beruházások "zászlóshajója" úgy tűnik, ma is a vágyak birodalmába tartozik."

Tehát a kérdés: Ha lefejtjük a rózsaszín fátylat a szerző elemzésről, akkor mi a valóság?
Miben tudunk együttműködni Kínával? Milyen áron? Miben nem tudunk együttműködni Kínával?

bkkzol 2013.12.11. 06:16:36

@c4rtm3n: Legyél erős! Az elemzők már rég elvesztették hitelességüket. Egymásnak csinálnak elemzéseket.
Az amarikai elemzők kizárólag a saját piaci érdekeik alapján elemeznek. Nem, hogy az előlük elzárt keleti piacot huzzák le , de az európai felmelkedés sem áll érdekükben. Nem vélertlenül halgatták le e szövetségeseiket se, nem csak politikai mefigyelés zajlott/zajlik.
Befektetők... hmm... Ki hagyna ki ekkora piacot még ha nem is szabad Tibet. Vonja már ki a BMV és a Mercedes a hasznukból az ázsiai piacot!

toportyánzsóti 2013.12.11. 07:40:21

Csökkenő export az eredménye ennek a cerkófmajom által fémjelzett keleti nyitásnak.Normális ország nem félpunk kinézetű farokkal intézi a külügyeit,csak azért került oda mert focizik kispályán ...Szánalmas ez a történet is mint mindegyik amit ezek az ötszörtákolók produkáltak.Saját tehetségük hidegvízre is kevés,csak becsületes magyarok adóját és életét herdálják a csuti csókkirály hazug tolvaj csalói!

c4rtm3n 2013.12.11. 20:52:25

@bkkzol:
A keleti piac nincs elzárva a nyugati befektetők elől (sok autóipari vállalat fektetett be Kínában, igaz a kínai feltételek szerint).
Ebben én nem látok kivetnivalót.

A gondom azzal van, amikor egy EU tag ország látványosan uszítja a közvéleményt a nyugat ellen, és Kínát egyfajta messiásnak és mintának állítja be.

Számunkra fontosabbnak kellene lennie annak, hogy a nyugat sikeres legyen a kelettel vívott gazdasági versenyben. Ezért mi is sokat tehetnénk.

Például rugalmasabb munkaerő kell, magasabb nyugdíjkorhatár, kevesebb szociális juttatás.
De a legfontosabb a tudás alapú társadalom (innovációban nem áll rosszul az EU), és egy közös EU-s hadsereg. Mert hiába a gazdasági hatalom, ha tényleges erő nem társul hozzá...

C4rtm3n

bkkzol 2013.12.12. 05:49:24

@c4rtm3n: Igen ez így van. Sajnos nem kivitelezhető a munkára szoktatás. Egy példa a versenyképességről.52 hét szabadnapja 104 egy kis szabi 22 nap (kb) plussz márc15,aug20,okt23,nov1... 140+ nap fizetve a semmire?!
Az EU meg piacokat és olcsó munkarőt vett az új tagokkal. Minek kellett Magyarország, Szlovákia... Románia, Bulgária fel nem készült országai az EU-nak?! Gazdasági fölényükkel visszaélve áttolják a mocskukat, 200-300 eurós fizeztéért dolgoztatnak, olyan kamatokkal dolgoznak amiért hazájukban börtönbe kerülnének... Szép társaink vannak!

c4rtm3n 2013.12.12. 22:55:26

@bkkzol:
A 140+ nappal nincs gond, azzal van, hogy nem eléggé mobilis. Fontos az egyensúly a munka és a magánélet között. A versenyképesség nem ezen múlik, hanem a tudáson, a flexibilitáson, a bürokrácia bonyolúltságán és a közigazdaság átláthatóságán.

Az EU piaca a mi piacunk is. Ha jó terméket állítunk elő amire van kereslet nekünk is elérhető az 500 milliós piac. Ahogy lassan bárhol szabadon vállalhatunk munkát is.

Az EU-s cégek azért jönnek ide, mert itt jobban megéri termelni (igen, a munkaerő is olcsóbb), de ennek ott van az előnye is az orrunk előtt: munkát teremtenek.

A csatlakozást minden ország maga kérte, amit M.o. Is népszavazással erősített meg.
Ukrajna példája mutatja, hogy aki kívül van az be szeretne jutni.

C4rtm3n

okosallah 2013.12.15. 18:14:59

@Zöldkabátos:
Úgy látszik nem vetted észre azt a 180 fokos változást ami a világban létrement. Nem csak Mo-ról de Oroszországból és Kínából is kisöpörték az ortodox marxistákat akik most nyugatra költöztek és onnan nyomják a "Kulturális Marxizmust".

Gondolom Putint és a mai kinai vezetés nem azonosítod Brezsnyevvel vagy Mao-val akik tényleg kommunisták voltak.

Nem vetted észre, hogy a megmaradt magyar bolsevikok most mind EU-imádók lettek, pedig, hogy utálták a Szabad Európa rádiót és az imperialistákat. A kommunista Kón-Bendit nem Beijingben van, hanem Brüsszelben.

okosallah 2013.12.15. 18:32:16

Az Orbán-utálat margójára. Az egész nagyrabecsült nyugati világ Kínával kereskedik, az amerikaiak Kínától kapott kölcsönökből élnek és a nyugatiak egymás haját tépik, hogy ki kapjon megrendelést Indiából v. Kinából, -esetleg az Arab vilából.

Miután az "ördögi" Orbán is csatlakozni kíván a trend-hez ez kiváltotta az EU-imádó balosok dühét: hogy meri utánozni a németeket vagy az Amikat akik keleten kilincselnek? Felháborító, hogy szerény kis országunk nem a Soros&Tsa. klubtól kér pénzt, hanem megpróbál valamit tenni önállóan.

Teljesen röhejes ahogy a balosok a józan ész helyett a bukott ideológiájukhoz mérnek mindent.
süti beállítások módosítása