Két hónappal ezelőtt a nigériai választók hatalmas meglepetésre az ország történetében először egy ellenzéki jelöltet támogattak a hivatalban lévő elnökkel és annak pártjával, a sokak által örökös választási győztesnek hitt PDP-vel szemben. Goodluck Jonathan öt év tulajdonképpeni semmittevés után – dacára a nagy ígéreteknek – simán elbukott a néhai diktátor, Muhammadu Buhari ellenében. Az új elnöknek azonban nincs ideje hátradőlni, hiszen a munka nagyja, a hatalmas problémák megoldásának elvárása igazán csak most, beiktatásával kezdődik.
Június első napjaiban történelmet írt Nigéria egyik volt diktátora és az általa vezetett ellenzéki pártszövetség, hiszen Muhammadu Buhari és az APC először tudta legyőzni az 1999 óta az országot irányító PDP-t, a hivatalban lévő elnök, Goodluck Jonathan pártját. Az esemény előtt sokan úgy gondolták, részben Dél-Afrikára gondolva, ahol a néhai Nelson Mandela alapította ANC az apartheid rendszer bukása óta megdönthetetlenül kormányoz, hogy a katonai diktatúrák időszakát követően négy alkalommal is demokratikusan megválasztott kormánypártot képtelenség legyőzni. És nem csak tisztán, hanem úgy egyáltalán. Ezt gondolták a politikusok, ezt gondolták az újságírók, ezt gondolták a neves külpolitikai elemzők, ezt gondolta a PDP összes tagja és az elnök, sőt, talán valahol a korábban már két választást is elbukó Buhari is. A nigériai választók azonban nem így gondolták. Nagyon nem.
("Most még van minek örülni" - Muhammadu Buhari, f: informationng.com)
Bár a hivatalos választási végeredmény június 9-én lett publikálva, már március 31-én látni lehetett, hogy a PDP simán, durván 3 százalékkal (bő 2,5 millió szavazattal) elbukott. Jonathan szinte azonnal el is ismerte vereségét. Amitől tehát útközben sokan tartottak, hogy zavargások, véres összecsapások lesznek kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok között, mert Jonathan és a PDP esetleg csalást kiállt, és polgári engedetlenségre szólít fel, szerencsére nem igazolódtak be – pedig ezeknek Nigériában, mint sok más afrikai országban, nagy és szomorú hagyománya van. Az, hogy ez mennyiben köszönhető a nigériai demokrácia felnövésének, vagy annak, hogy sok felmérés szerint a kormányt támogatók többsége is kifejezetten pozitívan látta Buharit és az ő céljait, nehéz megmondani. Talán nem is lehet. De nem feltétlenül azért, mert egyiknek vagy másiknak volt fajsúlyosabb szerepe, hanem sokkal inkább azért, mert mindkettő jelentős faktor volt. Előbbire példa lehet az utóbbi választásokon folyamatosan csökkenő csalások és halálesetek száma (tény, volt honnan). Utóbbira pedig Buhari keménykezű, korrupcióellenes imidzse és katonai múltja. Hiszen nagyon úgy tűnik, hogy 2015-re elértek oda a nigériaiak (sok nemcsak afrikai, de európai állam polgáraival szemben is), hogy egy dolog a választási ígéret, és egy másik a politikai hitelesség. Kiről hiszik el a szavazók, hogy teljesít, és kiről gondolják azt, hogy kizárólag csak a száját jártatja.
("Ők készen állnak a harcra" - Boko Haram harcosok, f: ibtimes.co.uk)
Buhariról márpedig, ellentétben a hivatalban lévő elnökkel, láthatóan elhitték, hogy teljesíteni fog. Ehhez persze nem ártott, hogy Jonathan öt teljes éven át ígérte népének, hogy javítani fog a gazdaságon, javítani fog az oktatáson, javítani fog mindenen, miközben még a Boko Haram iszlamista terrorszervezet is visszaszorítja: minden érezhető siker nélkül. Varázslat tehát nincs. A kontinens legnagyobb gazdaságának és legnépesebb országának a lakói elértek arra a szintre, hogy elegük lett a hangzatos ígéretekből, és inkább egy olyan valakinek adtak lehetőséget, aki lehet, hogy múltja alapján nem makulátlan (puccsal hatalomra kerülés, emberi jogok sárba tiprása, stb.), de legalább katonaember, és legalább van története a korrupció elleni fellépésben, még ha elég kétes is. Nigéria számára ugyanis jelenleg a Boko Haram és az ország minden szegletét átszövő korrupció okozza messze a legsúlyosabb problémát, és ezt minden ott élő látja és érzi. Ha ezt a kettőt sikerül érdemben javítani, a fejlődés érezhető lesz és látványos szinten minden szintjén a társadalomnak, a gazdaságnak, a közbiztonságnak. Ha ezt a kettőt sikerül megoldani, az ország fejlődése megállíthatatlan lesz. Kérdés, hogy Buharinak sikerül-e?
Németh Áron Attila
Bréking: A cikk írása után érkezett a hír, hogy Nigéria megállapodott négy további afrikai országgal (Kamerun, Csád, Benin, Niger) egy közös hadtest felállításáról. Az együttműködés célja a Boko Haram elleni harc.
