Meglehetősen nagy a bizonytalanság még mindig a Brexit kimenetele ügyében másfél hónappal a március 29-i kilépési határidő lejárta előtt. Jelen pillanatban is még több lehetséges kimenetel benne van a pakliban, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban a no-deal Brexit, azaz az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépése az EU-ból. Ennek elkerüléséhez ki kellene bogozni azt a gordiuszi csomót, ami eddig meghaladta az uniós és brit politikusok képességét: hogyan tartsák fenn a nyitott határokat Észak-Írország és az Ír-sziget többi része között úgy, hogy közben az az Egyesült Királyság részeként kilép az Európai Unióból?

Kiválóan illusztrálja, hogy mekkora káosz van az Egyesült Királyságban a Brexit kapcsán az a múlt héten megjelent hír, miszerint a brit kormány egy, saját hajókkal nem rendelkező komptársasággal kötött megállapodást arra a vészhelyzetre, ha a Dover-Calais vonalon túlságosan feltorlódna a hajóforgalom az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése után. Bár ez csak egy példa volt, talán jól bemutatja, hogy igazából senki sem tudja még, pontosan mi is lesz a Brexit után, illetve egyáltalán hogyan is fog ez lezajlani. Jelenleg ugyanis precedens nélkül áll, hogy egy tagállam kilépjen az Unióból, ráadásul maga az eljárás is eléggé kidolgozatlan, hiszen nem igazán gondolták komolyan az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megalkotásakor, hogy egy tagállam kilépésére bármikor is sor kerüljön.

A valóság azonban – mint mindig – felülmúlja a legvadabb elképzeléseket. Így tehát jelen pillanatban ott tartunk, hogy az angol fogadóirodák 1,75-szörös pénzt fizetnek arra, hogy bekövetkezik a no-deal Brexit. Ugyanis most nincs érvényes kilépési megállapodás az EU és a UK között, mivel az előző, nagy nehezen összehozott dokumentumot a brit alsóház hatalmas többséggel leszavazta. Ennek az oka az volt, hogy a megállapodás szerint, ha az átmeneti időszakban (2020. december 31-ig) nem sikerül megnyugtató megoldást találni az ír határkérdésre, az Egyesült Királyság vámunióban maradhat az EU-val.

A Brexit-megállapodás jelenlegi legfőbb problémája, az Észak-Írország és Írország közti határellenőrzés egy rendkívül kényes kérdés. Miután Írország függetlenedett az Egyesült Királyságtól, az Ír-sziget északi, többségében protestánsok által lakott része London fennhatósága alatt maradt. Az északír katolikusok központi kormányzat általi elnyomása azonban azt eredményezte, hogy a radikális köztársaságpártiak az 1960-as évek végén ellenállást hirdettek a kormánnyal szemben. Ezzel megkezdődött egy évtizedekig tartó, merényletekkel és megtorló akciókkal teli időszak, amit az 1998-as nagypénteki egyezmény zárt le. Ez a megegyezés véget vetett az erőszaknak, és elindított egy békefolyamatot Észak-Írországban, aminek kulcseleme a mindenféle határellenőrzés felszámolása a sziget két része között.

A Brexit-népszavazás eredményei térképen, választókerületekre lebontva, forrás: Daily Express

Ha azonban az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból, megoldást kell találni arra, hogyan oldják meg a határellenőrzés kérdését. London javaslata egy olyan bilaterális megállapodás volt, ami az árukereskedelemre és pár egyéb területre (állami támogatások, környezetvédelmi sztenderdek, stb.) vonatkozott volna, és elutasította a határellenőrzést a sziget két része között. Ezt az Unió elutasította, hiszen az Egyesült Királyság ezzel gyakorlatilag csak a számára kedvező EU-s együttműködésben vett volna részt, ráadásul mindenféle ellenőrzés nélkül lehetett volna behozni termékeket az EU-ba, ami komoly kockázatokat jelenthetett volna. Ehelyett a Bizottság javaslata az volt, hogy a kikötőkben és hajókon kellene ellenőrzéseket folytatni, ha már a határon nem lehet, ami pedig értelemszerűen a briteknek volt elfogadhatatlan, hiszen ezzel gyakorlatilag Észak-Írország és a brit sziget között jött volna létre határ.

Most tehát úgy áll a helyzet, hogy semmilyen megállapodás nincs érvényben, tehát jelen állás szerint március 31-én rendezetlenül zajlik majd le a Brexit. Theresa May brit miniszterelnök folyamatosan próbál valamilyen engedményt kicsikarni az EU-ból, ennek apropóján találkozott múlt héten Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, aki azonban nyomatékosan kifejezte, hogy az EU nem hajlandó változtatni az általa elfogadott (de a brit parlament által elutasított) megállapodás lényegén, csak kisebb finomhangolások lehetségesek. May-nek otthon sincs egyszerűbb dolga: a Brexitet támogató konzervatívok a jelen formában nem hajlandók támogatni a megállapodást, a Munkáspárt elnöke, Jeremy Corbyn pedig a miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően 5 pontban fogalmazta meg támogatásának feltételeit, ami sokkal szorosabb kapcsolatot eredményezne az EU-val, mint a jelenlegi.

Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke; forrás: The Telegraph

Mi lesz tehát a dolgok kimenetele? A legvalószínűbb forgatókönyv természetesen a no-deal Brexit, azaz hogy március 29-cel megszűnik az Egyesült Királyság uniós tagsága, és semmilyen kapcsolat nem fog fennállni az EU és a UK között. Akadnak azonban alternatív lehetőségek. A háttérben mindkét fél szakemberei nagyon komolyan dolgoznak a megállapodás nélküli kilépésre való felkészülésen, ami magában foglalhatja azt, hogy kisebb megállapodásokkal (pl. légiközlekedésre vonatkozóan) tompítsanak a várható hatásokon. Egy másik eshetőség, hogy módosítják a kilépés dátumát, ami több időt adna megoldások keresésére. A halogatás nem túl vonzó az EU-nak, mert májusban európai parlamenti választásokat tartanak, és ha a választás utánra tolnák a határidőt, akkor az Egyesült Királyságban is meg kellene rendezni azokat. Ráadásul ezzel nem oldanának meg semmit, mert egyáltalán nem úgy néz ki jelenleg a helyzet, hogy akármilyen megállapodást össze lehetne hozni, ami mindenkinek megfelel.

Elméletileg fennáll a lehetősége annak is, hogy az Egyesült Királyság visszavonja a kilépési nyilatkozatát. Az Európai Bíróság döntése alapján egyoldalúan is kihátrálhat a folyamatból, nem kell hozzá az EU hozzájárulása. Ezt azonban May kategorikusan kizárta, mondván, azzal a népszavazást vennék semmibe. Egy új népszavazás kiírása, amit a Brexitet ellenzők, főleg a Munkáspárt szorgalmaz, szintén nem valószínű, ugyanezen okból.

Mi fog történni 2019. március 29-én? Ahogy azt a fent leírtak bemutatják, ezt most nem lehet biztosra megmondani, most a legnagyobb esély a rendezetlen kilépésre mutatkozik. Hogy ennek mi lesz a hatása, azt szintén csak találgatni lehet, annyi biztos, mindkét félnek rossz lesz, az Egyesült Királyságnak talán katasztrofális – nem véletlen, hogy sajtóhírek szerint újra elővették a királynő Londonból történő kimenekítésére vonatkozó terveket, ha zavargások törnének ki. Ez talán kicsit túlzás, de jól példázza, hogy senki sem tudja, mire lehet készülni.

 Németh Olivér